A Google-t az utóbbi időben össztűz alá vette az Európai Bizottság (EB). Az egyik vád szerint a cég visszaélt erőfölényével, úgy manipulálja a keresési találatokat, hogy így kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a versenytársait, lévén, hogy a keresések során a saját vásárlási szolgáltatásait reklámozza a riválisok kárára.
A Google hirdetési és ár-összehasonlító rendszere évek óta az EB vizsgálata alatt áll. A vizsgálat folyamán már azt is megállapították, hogy a Google tudatosan azért változtatja folyamatosan a kereső algoritmusát, hogy így nehezítse a folyamatban lévő nyomozást. Ezzel a váddal kapcsolatban a cég úgy érvelt, hogy a változtatások nem a nyomozás hátráltatása végett történtek, hanem a szolgáltatás folyamatos fejlesztése miatt. A 2010-ben kirobbant üggyel kapcsolatban viszont nemsokára az EB bejelentheti a döntését, ami elmarasztalás esetén elérheti a rekordnak számító 3 milliárd eurós összeget is (ami bár kimagaslóan soknak tűnik, eltörpül a vállalat 73 milliárd dolláros bevétele mellett) – írta nemrég a The Economist.
Ráadásul, az ehhez hasonló esetekben az EB által kiszabható legmagasabb bírság az adott cég árbevételének 10 százaléka is lehet, vagyis jelen állapot szerint korántsem a legmagasabb büntetéssel operál a Bizottság. (Az eddig kiszabott legnagyobb versenyjogi büntetést az Intelre mérték 2009-ben, ami 1,1 milliárd eurót jelentett.) Az elmúlt évek során a keresőóriás több alkalommal is próbált egyezségre jutni a Bizottsággal, és így pontot tenni az ügy végére, ám ezek a próbálkozások rendre sikertelennek bizonyultak.
2016. 06. 03. (XX/22)
