A témában Egeresi Zoltán Törökország-kutató, dr. Hóvári János korábbi ankarai nagykövet, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke és dr. Sudár Balázs az MTA tudományos főmunkatársa beszélgetett.
Hóvári a szimpózium főtémájára úgy kanyarodott rá, mintha az csakis műemlékvédelmi kérdés lenne, vagyis csupán arról lenne szó, hogy a mostani csonka minaret tetejére „egy bádog vagy plexi sapka” kerüljön-e, holott az utóbbi hónapokban a török kormány terveiben az Index néhány héttel ezelőtti beszámolója szerint a minaret teljes újjáépítése került szóba. A NARA Stúdió Kft. még látványtervet is készített a minaret újjáépítéséről, nyilván nem csupán szabadidős tevékenységként. (A korábban nyilvános látványtervek már nem elérhetőek honlapjukon.) Hóvári annyit elismert, hogy egyszer a török nagykövet részéről felvetődött, hogy helyre lehetne állítani a minaretet, de a magyar fél azt válaszolta erre, hogy érdekes ötlet, „de köszönjük, mi ebből nem kérünk”. Hóvári szerint „mindenféle felelőtlen emberek” terjesztették csak el, hogy minaret épül Szigetváron, holott csak arról van szó, hogy a jelenlegi csonka minaret olyan állapotban maradjon meg, amely a jelenlegi műemlékvédelmi szabályozásoknak megfelel.
Hóvári szerint „mérvadó török személyiségek és a kormányzat részéről soha nem is merült fel”, hogy a dzsámi falai között iszlám vallási élet folyjon. „Ez mindig múzeum marad, és ezzel a törökök tisztában vannak”– mondta. Ezzel szemben a török kormány alá tartozó Török Innovációs, Kulturális Alapítvány (TIKA) elnöke, Serdar Çam és az intézmény magyarországi igazgatója is úgy nyilatkoztak korábban, hogy felújítás után a dzsámi „megnyílhat majd istentisztelet” céljára. Ráadásul a TIKA honlapján a nemzetközi mecsetprogram részeként írnak a szigetvári dzsámiról.