2015 januárjában, 90 éves korában meghalt Abdullah szaúdi király. A trónon testvére, Szalman követte, aki első körben meg is bolygatta a hatalmi pozíciók öröklődésének rendjét, kisebbfajta botrányt robbantva ki a népes királyi családban. Felrúgta azt a hagyományt, hogy az uralkodóház legidősebbjei öröklik a jelentős pozíciókat, és koronahercegnek egyik unokaöccsét, Nájefet nevezte ki, a koronaherceg helyettesének pedig saját fiát, a harmincas éveiben járó Mohammedet.
Rettegve az arab tavasz következményeitől és a királyi család iszlamista belső ellenzékétől (itt elsősorban a Muzulmán Testvériségre kell gondolni), az ifjú koronaherceg pillanatokon belül az ellenőrzése alá vonta a kulcsfontosságú minisztériumokat. A király teljes támogatásával ő lett egyszerre a hadügyminiszter, a hadsereg vezetője, de gyakorlatilag a szaúdi gazdasági tanács vezetője is, aki ellenőrzi az ország bevételeit.
A szaúdi hegemónia szempontjából kritikus pillanatban került hatalomra Szalman király: testvére szociális juttatásokkal sikeresen megakadályozta, hogy a térségen végigsöprő forradalmi hullám megingassa a pozícióját, és a felemelkedő iszlamista kormányzatok elmozdítását is nagyban támogatta, dollármilliárdokat juttatva például az Egyiptomban felálló katonai kormányzatnak, cserébe a Muzulmán Testvériség trónfosztásáért.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »