Doeme püspök állítása szerint a helyzet súlyosságát mutatja, hogy csak a múlt hónapban két nő is követett el öngyilkos merényletet Nigériában, amivel 11 ember életének vetettek véget, és eddig összesen csaknem 150 ezer ember esett áldozatul az iszlamista ámokfutásnak. Csak az ő egyházmegyéjéből a keresztények mintegy felének kellett elmenekülne, Nigériában pedig összesen 2,1 millió ember hagyta el az otthonát. Egy másik keresztény pásztor a Christian Postnak arról panaszkodott, hogy gyülekezeteinek 70 százalékát lerombolták a Boko Haram terroristái, akik egyúttal 8 000 hívővel végeztek.
Tavaly a nemzetközi közvéleményt is felkavarta, amikor áprilisban Chibok városában körülbelül 200 diáklányt rabolt el a Boko Haram. A keresztény lányokat áttérítették iszlám hitre, majd körülbelül 3 ezer forintnak megfelelő összegért eladták őket „feleségnek”. A lányok többsége azóta sem került elő.
Doeme püspök felhívásában megjegyzi, hogy vannak azért javulást mutató jelek is, hiszen októberben a nigériai katonaság 338 nőt és gyereket tudott kiszabadítani a Boko Haram fogságából, az USA pedig csapatokat küldött a térségbe a helyzet stabilizálása érdekében. Ezenkívül sokan visszatértek otthonaikba, gyülekezeteikbe azok közül, akik korábban elmenekültek. Sokszor azonban olyan alapvető feltételek hiányoznak az élethez, mint az étel, a gyógyszer vagy akár a fedél a fejük fölül. A nigériai püspök ezért arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy legyenek szolidárisak, beszéljenek az ország problémáiról, segítsenek legyőzni a Boko Haramot – és legfőképpen: imádkozzanak a nigériai keresztényekért.
A főáramú média ingerküszöbét ritkán éri el a nigériai terror, a magyar szakmai közösség ennek ellenére foglalkozik a témával. A múlt héten Afrika: kihívások és lehetőségek címmel rendezett konferenciát a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye. A számos biztonsági és gazdasági témát felvonultató eseményen Virginia Comolli Boko Haram-szakértő többek között arról beszélt, hogy a nigériai terrorszervezet létrejötte annak is köszönhető, hogy a térségben nem példa nélküli, hogy társadalmi problémákat vallási radikalizmus révén kísérelnek meg orvosolni.
Nigéria ugyan a szubszaharai térség egyik legfejlettebb országa, a lakosság 61 százaléka mégis mélyszegénységben él: a szélsőségesek könnyen mobilizálni tudják ezeket a rétegeket. A Boko Haram által leginkább uralt nyugat-nigériai térség gazdaságilag és politikailag is marginalizált, és ennek a helyzetnek a fenntartása célja is a szervezetnek. Comolli elmondása szerint a helyi kormány felelőssége abban áll, hogy sosem próbálta rendesen integrálni a térséget. A Boko Harammal szembeni sokszor átgondolatlan, agresszív fellépés pedig a korrupt kormány ellen hangolja a tömegeket.
Az Arab tavasz hatásai Afrikára című előadásában Galli László is említést tett a Boko Haramról. Ezt a szervezetet is erősítette ugyanis az a fegyverarzenál, amely Moammer Kadhafi líbiai diktátor halála után kontrollálatlanul áramlott szét a szomszédos országokba. Az előadó szerint az arab tavaszt nem követte semmiféle „afrikai nyár“, ahogyan azt sokan remélték, és nem hozott semmilyen pozitívumot Afrikában sem. Sőt, ellenkezőleg: a militáns iszlamizmus gyors előretörését eredményezte a térségben, és olyan problémákat idézett elő, vagy erősített fel, mint a nigériai terrorizmus.
A kereszténység Afrikában
2015. 11. 20. (XIX/47)
