A bori munkatáborról írt könyveiben a zsidó és a katonai szolgálatot megtagadó kisegyházak tagjai közül kikerült munkaszolgálatosok sorsát és az őket kísérő katonai keret történetét mutatja be. Mi adta a késztetést, hogy jogász-szociológusként elkezdje kutatni ezt a témát?
– Az erőszakmentesség, ezen belül a katonai szolgálatmegtagadás témaköre foglalkoztat évtizedek óta. A kisegyházakhoz tartozó és a katonai szolgálatot elutasító Jehova Tanúin, a reformadventistákon és a nazarénusokon keresztül jutottam el a bori munkaszolgálat történetének kutatásához. Látnom kellett azonban, hogy nemcsak az ő történetük nincs megírva, de a bori munkaszolgálatosok döntő többségét kitevő zsidó kényszermunkások története sincs megfelelően feldolgozva. Ettől kezdve már az egész érdekelt, és a teljes bori munkaszolgálat történetének megírásán dolgozom.
A cservenkai tömeggyilkosság címet viselő új könyvében egy, szinte elhallgatott, előre megtervezett háborús bűncselekményt tárt fel, amelyet szintén a bori munkaszolgálatosok ellen követtek el a Waffen-SS-alakulatok, a magyar katonai keret tudtával. Miért kellett elhagyniuk a munkaszolgálatosoknak Bort? Hol vette kezdetét az „erőltetett menet”?