hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Föld, ahol majd élünk
A hollywoodi filmipar előrejelzései bolygónk jövőjéről

2015. 01. 15.
Az utóbbi három évben bemutatott science fiction filmek jelentős része a Földön játszódik, a planéta jövőbeli sorsát taglalja. Érdemes megnézni, hogy a mostani víziók szerint mi mindentől szenved majd a bolygónk, kik és miért akarják birtokba venni – annál is inkább, mivel az igényes fantasztikum a műfaj hosszú történetében valójában mindig a saját korának problémáira reflektál.

Annyi biztos, hogy a földgolyó rövidesen nem lesz túl kényelmes hely. Aki teheti, elköltözik innét: más bolygóra vagy legalább egy hatalmas wellnessműholdra, hogy ne kelljen a szennyezett, minden szépségét elvesztett planétán tengődnie. A környezeti katasztrófákon túl a gazdagok és szegények már ma is vészesen növekvő szakadéka kedvenc motívuma az alkotóknak, és persze ott van a kívülről jövő vagy közülünk mutá­lódott „idegen”, aki a régebbi inváziós filmekhez hasonlóan most is leigázni és megsemmisíteni akar. És bár karakterében most is fő elem az „állati” vadság, de ezt újabban jéghideg intelligenciával párosítja, s ez akár korunk egyre okosabb vírusainak a parabolája is lehet.

Proletárok és rózsadombiak

Igényesebb társadalomrajzokat e műfajban mindig a közeli jövőben játszódó alkotásokban kapunk. Nyilván távolabbra nehezebb saccolni, a máris baljós 21. század második fe­lére viszont könnyű sok olyasmit „előredobni”, amivel máris napi kapcsolatunk van. A „szegények egyre szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek” – mondja Jodie Foster, az Elysium egyik főhőse a film extrájában, és e két véglet kibontása, díszletezése és jelmeztára kap látványosan nagy hangsúlyt többek közt Az éhezők viadala (2008) sorozatban (Bar­bárok az aréna nézőterén. Hetek, 2012. április 20., Digitális osztályharc. Hetek, 2013. november 29.) is, ahol a sztálini gyárvárosok és az ipari forradalom nyomornegyedei köszönnek vissza a holnap Amerikájában. Az itt élő „éhezők” nemcsak eltartják a csúcsmodern, jólétben dobzódó Capitolium várost, hanem saját vérükkel szórakoztatják: évente fiatalokat sorsolnak ki közülük a nagyszabású gladiátorjátékokra. A könyvsiker tinitrilógiából készült filmekben a média már ma is tetten érhető vér- és borzalomigényének, valamint a propaganda tömeghatásának ábrázolása jóval maradandóbb, mint a szokványos romantikus–lövöldözős–menekülős jelenetek. Bár nézőinek nagy része azért ez utóbbiakat díjazza.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!