hetilap

A Pegida a szerintük elhibázott német bevándorlási- és menekültügyi politikával és kiemelten az iszlámmal szembeni fellépést tűzte zászlajára. Az érdekesség az, hogy Drezdában és Szászországban a muzulmán hitűek aránya igen alacsony (a városban 4,7, a tartományban 0,4 százalék). Azokban a városokban és országrészekben, ahol viszont ennél jóval nagyobb arányban élnek a muszlim hitet követő csoportok, a Pegi­dához hasonló kezdeményezések nem voltak sikeresek. Düsseldorfban csak néhány százan vonultak az utcára, Bonnban pedig a 200 iszlám ellenes tüntetővel 2-3 ezer ellentüntető állt szemben.

A szervezet megítélése ellentmondásos: politológusok, társadalomtudósok részben polgári konzervatívnak, részben jobboldali populistának, illetve szélsőjobboldalinak tartják őket. A Pegida egy Facebook-csoportból indult ki tavaly októberben, akik „esti sétákra” buzdították követőiket. A hétfőnként tartott megmozdulások és a zászlajukra tűzött „Wir sind das Volk” (Mi vagyunk a nép) jelmondat is a ’89 októberi lipcsei, kommunistaellenes megmozdulásokkal hivatottak párhuzamot vonni. Ez egyébként kiváltotta az ellentüntetők nemtetszését, akik „Wirr ist das Volk”, azaz „Összezavarodott a nép” táblákkal vonulnak fel ellenük.

Az ellentmondásosság több mindenből fakad. A Pegida arca és megalapítója, Lutz Bachmann régóta zéró toleranciát hirdet a bűncselekményt elkövető bevándorlókkal szemben. Ehhez képest őt is több alkalommal ítélték el különböző törvénybe ütköző tettek miatt (többek között ittas vezetés, kábítószerrel való visszaélés). A börtön elől a kilencvenes években ráadásul Dél-Afrikába menekült, ahonnan 2000-ben tért vissza Németországba, ahol büntetését le kellett ülnie.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek