A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés címet viselő kutatás szerint a peremlét az összes háztartás 12 százalékát, azaz közel 450 ezer háztartást érint, melyek helyzete a kormány legújabb intézkedéseinek következtében tovább romlik, leszakadásuk visszafordíthatatlanná válik. Azokat sorolják ebbe a körbe, akiknek van ugyan állásuk, de az bizonytalan és rosszul fizetett, vagy akik alapvetően alkalmi és idénymunkákból élnek; akik ellátott vagy ellátást nem kapó munkanélküliek, vagy munkanélküli státuszukat éppen közfoglalkoztatás szakítja meg; illetve akik pályakezdő vagy kisgyermekes munkakeresők. Többségüknek legfeljebb szakmunkás végzettsége van, de a munkanélküliséggel leginkább sújtott megyékben, így Borsodban, Szabolcsban a minimálbéresek és a munkanélküliek egytizedét a felsőfokú végzettségűek adják. Külön csoport az alkalmi munkákból élőké, akik jellemzően Heves megyében laknak, 20–45 év közöttiek, zömüknek legfeljebb általános iskolai végzettsége van, s többségük férfi.
Az északkeleti országrészeket már az ezredfordulón is úgy emlegették kutatók, mint valami társadalmi feketelyukat, ahol a legális munkahelyteremtés nem működik, nincs megfelelő munkaerő, a régiót sokan leírták. Korábbi szegénységkutatások (GYEPI) is rendre kimutatták, hogy az ország különböző részei között nagyon nagy fejlettségbeli különbségek jöttek létre, és a húsz éve megoldatlan, közel egymilliós hazai munkanélküliség miatt jellegzetes életstratégiák alakultak ki a nincstelenek körében. Ennek lényege az volt, hogy a nők a családtámogatások és segélyek révén, esetleg alkalmi munkavállalással, a férfiak pedig szakadatlan feketemunkával, majd 40 éves koruk után leszázalékoltként járultak hozzá a családi költségvetéshez – ezek a férfiak általában „leamortizálódtak”, rokkantnyugdíjazásuk nem volt alaptalan, várható élettartamuk is átlag alatti. Nem „munkakerülőkről” van szó, mivel a többség egész életében, már egész fiatalon is rá volt kényszerülve a rendszeres feketemunkára, s ha teheti, ezt a közmunka mellett is folytatja, miként azt nemrég a Szegénységellenes Hálózat kutatása is kimutatta.
A problémát eddig egyik kormány sem próbálta komoly, következetesen végigvitt programokkal megoldani. Molnár György kutatásvezető szerint az alacsony végzettségűek foglalkoztatásának növelésére a járulékcsökkentés kiterjesztése jelenthette volna az egyik megoldást. A jelenlegi kormányzat azonban a korábbi életstratégiájuk minden elemét ellehetetleníti, s betereli az embereket a közmunka világába. Ferge Zsuzsa szociológus szerint háborút visel a szegények ellen, s intézkedései révén végérvényessé teszi a társadalom széttagoltságát: átalakította a rokkantnyugdíjakat és a munkanélküli ellátásokat, csökkentette és közmunkához kötötte a segélyezést – várhatóan meg is szünteti azt –, befagyasztotta, ezáltal reálértékben 20 százalékkal csökkentette a gyes és a családi pótlék értékét, s az utóbbit munkavállaláshoz is kötné.
2014. 11. 28. (XVIII/48)
