hetilap

„Ha felveszünk egy fiatalt, aki nem tudja a teljes matematika- vagy fizikaanyagot, ami ehhez a munkához kell, akkor megvannak a kollégáink, akik könnyedén megtanítják neki ezeket. De ha olyasvalakit kapunk, aki nem tudja, hogyan dolgozzon más emberekkel együtt, hogyan gondolkozzon máshogyan, hogyan találjon ki eredeti ötleteket, és aki fél attól, hogy hibázni fog, akkor semmit sem tehetünk” – olvashatók a Finn példa című könyvben az egyik Nokia-elnök szállóigévé vált mondatai. Hosszú évtizedek óta emlegetett folyamat, hogy az ipari termelés a nyugati világból egyre inkább áttevődik Ázsiába, s egyidejűleg a kreativitás, az ötletgyártás válik a nyugati gazdaságok motorjává.

„A mai világ bonyolult gazdasági és társadalmi viszonyai között a boldogulást leginkább az határozza meg, hogy mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni az új helyzetekhez, tanulni a hibáinkból és új megközelítéseket keresni. Vajon a mai 15 évesek mennyire rendelkeznek ezekkel a tulajdonságokkal? A PISA 2012 első ízben alkalmazott egy olyan tesztet, amivel megvizsgálta a diákok kreatív problémamegoldó képességét” – olvasható az oecd.org-on található PISA-elemzésben. Összesen 44 OECD- és egyéb ázsiai országok 85 ezer tanulója töltött ki e célból számítógépes teszteket, melyek olyan hétköznapi helyzeteket modelleztek, mint például egy MP3-lejátszó beüzemelése vagy egy útvonal megtervezése. Azt igyekeztek ezáltal felmérni, hogy mit kezdenek a diákok olyan problémákkal, melyeknek a megoldása nem kézenfekvő – így mérték az újdonságok iránti fogékonyságukat, és hogy miként kezelik a bizonytalanságot, illetve képesek-e megfelelően érvelni álláspontjuk mellett.

Az ázsiai országok, azaz Szingapúr, Korea, Japán, Kína és Tajpej tanulói vannak a csúcson a kreatív problémamegoldásokat illetően. Ezekben az országokban a diákok gyorsan tanulnak, nagyon nyitottak, és képesek ismeretlen kontextusban, átláthatatlan problémákra is megoldást találni. Ezen túlmenően a kanadaiak, ausztrálok, finnek, angolok, észtek, franciák, hollandok, olaszok, csehek, németek, amerikaiak és belgák szintén OECD-átlag feletti eredményeket értek el.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek