hetilap

Már most látszik, hogy a Fidesz–KDNP – a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a kormány segítségével – kétszeresen túllépte a törvény által meghatározott egymilliárd forintos határt, és az is világos, hogy ennek semmilyen következménye nem lesz – derült ki a Transparency International Magyarország (TI), a K-Monitor és az Átlátszó oknyomozó hírportál közös sajtótájékoztatóján, ahol ismertették a hazai pártok eddigi kampánykiadásait. A különféle kiadások alakulása nyomon követhető a kepmutatas.hu weboldalon is, melynek összesített adatai szerint február végéig a Fidesz már több mint 2 milliárd, a baloldali Kormányváltás szövetség 680 millió, a Jobbik 650 millió, az LMP pedig 310 millió forintot költött el. A Fidesz–KDNP kiadásai a CÖF és a kormányzat hirdetési költségei nélkül is 943 millió forintot tesznek ki, méghozzá a márciusi adatok nélkül – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
A 2013-as új kampányfinanszírozási törvény értelmében pártonként a korábbi közel 400 millió forintról egymilliárdra emelkedett a költési limit. Ennek tetemes részét, országos lista állítása esetén akár 700 millió forintot is kitehet az állami támogatás. A fennmaradó részt a pártvagyon fedezi, miközben az új törvény értelmében pártot csak magyar állampolgárságú magánszemély támogathat. A TI számításai szerint 2010-ben a nagypártok fejenként 1200-1500 millió forintot költöttek el a választási kampányukra. A költségeket kommentálva Ligeti Miklós kifejtette, hogy nem a magas állami támogatásban látják a legfőbb problémát – az állam éppenséggel dönthet úgy, hogy jelentősen támogatja az adófizetők pénzéből a pártok kampánytevékenységét –, hanem az igazi probléma a láthatatlan és ellenőrizhetetlen kiadásokkal van.  Jelenleg az álcivil szervezetek (CÖF) és a kormány hirdetései jelentik a Fideszt támogató kampányra láthatatlanul elfolyó közpénzek elsődleges csatornáit. A megfelelő törvényi szabályozás híján ezen szervezetek érdemi elszámoltatása kivitelezhetetlen.
Nem mintha a legális állami támogatások elköltése sokkal szigorúbb kontroll alá esne: a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az Állami Számvevőszék hivatott ugyan ellenőrizni a pártok kiadásait, de ezt merőben formális alapon, bejelentés alapján végzi, magyarul jóváhagyja a „leszámlázott” tétele­ket. Ez is az oka annak, hogy – az egyéni képviselőjelöltek egymillió forintos állami támogatásának és következetes szankcionálásának mintájára – a pártok több száz milli­ós támogatását is állami kincstári kártyán keresztül javasolná a TI megvalósítani, mivel az átutalások nyomon követhetők, a készpénzes költés nem.
Miután a 2013-as törvény rendkívül megkönnyítette a jelöltállítás rendszerét (erről bővebben: Börleszk-faktor. Hetek, 2014. március 14.), az idei parlamenti választásokon 18 párt közül lehet majd választani. A kepmutatas.hu-n nincs adat arról, hogy a túlnyomórészt ismeretlen pártok mire költik a minimum 150 milliós állami támogatásukat. „A kispártok költései az általunk vizsgált dimenziókban nem jelennek meg. Nincsenek plakátjaik, hirdetéseik, rendezvényeik, szórólapjaik, feltételezhetően nem is fognak mandátumhoz jutni, ami erősíti a gyanúnkat, hogy jórészt anyagi haszonszerzés motiválta létrejöttüket” – utalt Ligeti Miklós a kamupártjelenségre.
„Vannak bejelentéseink arról, hogy kamupártok az aláíráslistáikat cserélgették egymás között, hiszen egy állampolgár több jelöltet is támogathatott. Az adatvédelmi ombudsman szerint viszont aránytalan terhet róna az államigazgatásra, ha ezeket az aláírásíveket ellenőrizni kellene” – mondta el Bodoky Tamás, az Átlátszó szerkesztője, megjegyezve, hogy eközben a neonáci Magyar Hajnal pártot akadálytalanul bejegyezte a bíróság. Megemlítette a voksturizmus folytatását, azaz az erdélyi kettős állampolgárok tömeges bejelentkezését egyes körzetekbe; illetve a külföldön dolgozó félmillió magyar hátrányba hozását azzal, hogy nem szavazhatnak levélben.
Ami az álcivilek kampánytevékenységét illeti, az Átlátszó kiderítette, hogy a CÖF mögött álló CÖKA-t (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány) ugyanaz a Csizmadia Lász­ló vezeti, aki egyben a civil szervezetek állami támogatásairól döntő Nemzeti Együttműködési Alapnak is elnöke, amely évi 3 milliárd forint szétosztásáról rendelkezik. A Fidesz párt­-alapítványa által is szponzorált CÖKA eddig több száz mil­lió forint értékben helyezett ki politikai hirdetéseket köztereken – mondta el Bodoky, hozzátéve, hogy az óriásplaká­tok és a tömegközlekedési járműreklámok költségeit azért sem könnyű kideríteni, mert például a BKV a reklámfelületeit egy magáncéggel lízingelteti, amelytől nem lehet közérdekű adatokat kikérni. Az Átlátszó és a Trans­­index azt is kinyomozta, hogy az állami pártfinanszírozás átnyúlik a határokon, hiszen 2010 óta magyar állami cégektől és szervektől közel egymillió eurós támogatásban részesültek Tőkés László pártjához kötődő erdélyi civil szervezetek.
A megoldást egy korrupcióellenes minimumprogram megvalósításában látja Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója. A program elsősorban a párt- és kampányfinanszírozás, a közbeszerzések, a vagyonnyilatkozatok, az összeférhetetlenség, a nemzeti vagyon kezelése, valamint a jogállamiság témájában tesz javaslatokat. Magyarországon a korrupció melegágya a 25 éve átláthatatlan pártfinanszírozás, a kaotikus közbeszerzések során viszonzott kampánytámogatás – a korrupció becslések szerint az évi 1500 milliárd forintnyi közbeszerzés legalább egynegyedét elviszi. Mindez az államháztartási hiány növekedését idézi elő, és súlyos gazdasági, társadalmi károkat okoz.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek