Magyarországon ritkaságnak számítanak a nagyragadozók, és rideg állattartással, így a pásztorkodással sem foglalkoznak túl sokan. Ezért munkanélkülivé, majd felesleges hobbiállattá váltak az őshonos nagytestű pásztorkutyák, a kuvaszok és a komondorok. Pedig ezek a fajták még ma is képesek szembeszállni a farkassal és a medvével.
A Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007 elején indult az első kuvaszpár kihelyezésével. Az alapötlet Puskás Ferenc hajdúszoboszlói természetvédelmi mérnöktől származik, aki szakdolgozatában a pásztorkutyák és nagyragadozók kapcsolatát vizsgálta. A program erdélyi koordinátora Bölöni Botond kuvasztenyésztő, a Felvidéken pedig Rusnak Árpád, a Gömör-Tornai karszt vadőre irányítja a vizsgálatokat. A programban öt további kuvasztenyésztő is aktívan részt vesz: Holczhakker József, Juhász József, Julián Lóránd, Magyar Ákos és Szabó István.
A program keretében már több mint ötven kuvaszt helyeztek ki a szomszédos országokban nyájak mellé, ahol nagyszerűen teljesítenek. Jelentős hátránnyal indultak ezek a kutyák a többi pásztorkutyával szemben, mert elődeik generációk óta nem találkoztak se farkassal, se medvével – mondta lapunknak Puskás Ferenc ötletgazda.
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »