Mint azt Szalay-Bobrovniczky Vince osztrák nagykövet rádiónyilatkozatában elmondta, a magyar kisdiákok egyre nagyobb, olykor egyharmados arányban jelennek meg Burgenland és Bécs általános iskolai osztályaiban, sőt Ausztria nyugati részében, így Salzburg intézményeiben is. A jelenlegi magyarországi oktatáspolitika ismeretében vélhetően szakképzettséget is kint szereznek, és munkát is ott találnak majd nagyobb eséllyel. Ausztriában a magyar nyelvoktatás – Burgenland kivételével, ahol elvileg kétnyelvű iskolai oktatás zajlik – kifejezetten háttérbe szorul, a gyerekek anyanyelv-ismerete teljesen a szülők hozzáállásától, az otthoni nyelvhasználattól függ. A nagykövet szavaiból kiderül, hogy bár jogalkotói szinten is volna mit javítani a helyzeten, a nyelvvesztés másik oka a magyar ajkú szülők meglehetős passzivitása a szervezett iskolai magyar nyelvoktatást illetően.
Mindehhez hozzájárul, hogy az anyanyelvnek nincs különösebb presztízse a fiatal nemzedékek körében. A nyelvvesztés még a burgenlandi magyaroknál is erős, holott ebben az egy tartományban a magyar a második hivatalos nyelvnek számít 2000 óta. Ebben az asszimiláció, a vegyes házasságok és az alacsony születésszám egyaránt közrejátszik – derül ki a 2012-es ELDIA európai többnyelvűségi kutatásból. Hivatalos adatok hiányában az ausztriai magyarok számát mintegy 60 ezerre teszik, ebből 40 ezren vannak azok, akik Magyarországon születtek. A fennmaradó részt a két hagyományos kisebbség, azaz a burgenlandi és főként a bécsi magyarok teszik ki. A kutatás adatai szerint a magyarul beszélő ausztriai állampolgárok többnyire idősebbek és magas iskolai végzettségűek, akik unokáikkal már németül beszélnek, ugyanakkor az utóbbi években nagyszámú fiatal és gyerekes család vándorolt be az országba, akik a sikeres beilleszkedést, a német nyelv tökéletes elsajátítását helyezik előtérbe.
A magyar nebulók korai „elszármazását” erősíti az a tendencia is, hogy a híradások szerint a határ közeli osztrák és magyar településeken komoly harc folyik a gyerekekért, a helyi iskolák megtartása céljából. Egyes osztrák falvakban nyelvoktatást, ingyenes tankönyveket és síoktatást is biztosítanak a hozzájuk beiratkozó kisiskolásoknak, s a bejelentett lakcímet is „megoldják”, ahol szükséges. Így fordulhat elő, hogy egyes burgenlandi osztályok közel felét ingázó magyar gyermekek adják. A magyarországi települések viszont kedvezményes ingatlanárakkal csábítják az odatelepülőket, amennyiben azok gyerekeiket a helyi iskolába vagy óvodába íratják.
2013. 08. 16. (XVII/33)
