A kormányzat által be-ígért egymillió új munkahely megteremtése helyett ma a közfoglalkoztatás vált a munkanélküliség csökkentésének elsődleges eszközévé. 2012-ben 200 ezer, 2013-ban már 300 ezer közmunkással számol a kormány – szögezi le a Civil jelentés a gyerekesélyekről 2011 című tanulmány, melyet a 2011-től ellehetetlenített Gyermekszegénység elleni Programiroda utóda, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület tett közzé nemrég a gyermekszegénység alakulásáról. A Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes szociológusok nevével fémjelzett kötet szerint a relatív jövedelmi szegénységben – azaz az átlagjövedelem 60 százalékából – élő gyermekes családokban egymillióan élnek Magyarországon. Bár a kormányzat az elkövetkező hét évben közel 30 százalékkal csökkentené létszámukat, a jelentésből kiderül, hogy 2010 óta a különböző intézkedések összhatásukat tekintve az átlagosnál jobb helyzetű csoportoknak kedveztek, míg az átlagosnál rosszabb helyzetű rétegek szegénysége oly mértékben növekedett, ami nem volt szükségszerű. A szegények még szegényebbek lettek, a kevésbé tehetős középrétegek is megélhetési gondokkal küzdenek, és egyre többen csúsznak lefelé. Az „alulról nyitott középosztály” az orbáni vízióval szemben nem a felfelé, hanem a lefelé irányuló mobilitást jelenti. „Ma bárkiből lehet közmunkás, akad közöttük főiskolai tanár éppúgy, mint frissen végzett építészhallgató” – mondta lapunknak Kordás László, a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára.
A KSH adatai szerint a foglalkoztatottság 2008 óta 56 százalék körül stagnál, a munkanélküliségi ráta pedig 2011-ben 11,2 százalékos volt. Az 520 ezer nyilvántartott munkanélküli közel fele tartósan – azaz több mint egy éve – keres állást, és ami rosszabb: a munkanélküli ellátások szigorítása miatt jelentősen, 53 százalékra nőtt
a minden ellátástól megfosztott munkanélküliek aránya. A gyerekes háztartások szegénységi aránya a KSH szerint 17 százalékos, míg a 2009-es Gyerekmonitor-kutatás szerint 28 százalékos. A Gyerekmonitor adatai szerint a gyerekek ötöde él foglalkoztatott nélküli háztartásban, és az alsó jövedelmi harmadba tartozó gyerekes családok 80 százalékában nincs foglalkoztatott. Az UNICEF adatai szerint a szülők foglalkoztatottsága tekintetében a magyar gyerekek hozzák a legrosszabb mutatókat az OECD-országok között.
2013. 01. 11. (XVII/2)
