Időközben kedvezményes adózás alá estek ezek a juttatások, s tavaly meg is szűnt az üdülési csekkek rendszere, helyébe a plasztik Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP Kártya) lépett, amely bár egyszerűbb és költségkímélőbb elektronikus fizetési forma, mint papíralapú fizetőeszköz elődje, de a kártya elfogadása körüli nehézségek a nyár beköszöntével sem lettek megoldva: az elfogadói kör még nem teljes, illetve nem mindegyik tagja áll szerződésben mindhárom bankkal.
A SZÉP Kártya bevezetése mellett szólt, hogy idővel az összes béren kívüli juttatást integrálhatja, és úgy működhet, mint egy korlátozott körben felhasználható bankkártya. Három bank bocsátja ki, és a munkáltató az összegeket a kártyán belül különböző alszámlákra utalhatja: belföldi szálláshelyre, utazásra évi 225 ezer forint, rekreációs alszámlára évi 75 ezer forint, vendéglátás alszámlára (melegétel-fogyasztás) évi 150 ezer forint utalható. A SZÉP Kártyára átutalt összeget a munkavállaló teljes egészében megkapja, a munkáltatónak pedig összesen 30,94 százalékos adó- és járulékterhet kell megfizetnie a juttatás után. (A nem kedvezményes cafeteria juttatások esetén ez 51,17 százalék 2012-ben.)
A béren kívüli juttatásokra adott állami kedvezményeket elsősorban a turizmusba csoportosítanák át, segítve a gazdaság növekedését – olvasható a SZÉP Kártya honlapján. A probléma csak az, hogy a SZÉP Kártyát, akárcsak az Erzsébet-utalványt, nem béren kívüli juttatásként, hanem a bérbe beépítve, azaz a fizetése részeként kapja meg nagyon sok munkavállaló. A Nemzeti Üdülési Alapítvány felméréséből már év elején kiderült, hogy a munkáltatók 54 százaléka bevallottan azért döntött a kedvezményes cafeteria mellett, mert kevesebbe kerül, mint az ugyanakkora összeg bérként történő kifizetése, és a SZÉP Kártya alszámlái közül leginkább a melegétel-támogatást favorizálják a munkaadók.
Lapunk által megkérdezett munkavállalók nehezményezik bérük egy részének cafeteriában történő kifizetését, mert rendkívül korlátozza őket a döntéseikben. A többség ugyanis megélhetésre, élelmiszerre költené a kártyáját, s ez a „béren belüli” juttatási forma nagy mértékben befolyásolhatja a kártyák felhasználását, akár a belföldi idegenforgalom alakulását is. A fő kritika, hogy a SZÉP Kártya-rendszer versenyelőnybe hoz egyes cégeket, korlátozza az emberek döntési szabadságát, s a szerényebb jövedelműeknek jelenti a legnagyobb érvágást. „Az Erzsébet-utalvánnyal tudok élelmet vásárolni a Tescóban, a SZÉP Kártyával pedig a grillbárban ehetek egy kis sült kolbászt. Esetleg az Auchanban is, aztán kifújt. A legtutibb elfogadóhely a CBA, ott a SZÉP Kártyán is vehetek tejet, kenyeret. u
u Ugyanakkor nagyon kevés vendéglőben fogadják el a kártyát, sőt volt olyan hely is, ahol közölték: bár fenn vannak az elfogadóhely-listán, mégsem tudják ezt elfogadni” – meséli egy középkorú budapesti hölgy.
A felmerülő problémákról megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, amely írásos válaszában nem reflektált a béren belüli cafeteria problémájára, továbbá a SZÉP Kártya bevezetésének gazdasági hatástanulmányát publikáló Pénzügykutató Zrt. illetékese sem tudott érdemi becslést adni ennek várható hatásáról.
Az üdülési csekket 2009-ben mintegy 2 millió, 2010-ben 1,6 millió fő vette igénybe. SZÉP Kártyát május végéig 633 ezer munkavállaló számára igényeltek a munkaadók, s jelenleg 27 ezer elfogadóhelyen használhatják a kártyatulajdonosok – közölte az NGM. Mint válaszlevelükben írják: éppen folyik a minisztériumban a SZÉP Kártya-rendelet kisebb módosításainak előkészítése. Kitérnek arra is, hogy a szolgáltatásközvetítők SZÉP Kártya-elfogadóhellyé válása összetett kérdés, ez is vizsgálatuk tárgyát képezi jelenleg. „A célunk az, hogy a szabályozás egyértelmű legyen ebben a kérdésben is. Azt biztosan állíthatjuk, hogy a kibocsátókkal jelenleg szerződött elfogadóhelyeknél történő fizetés kapcsán a felhasználókat semmiféle kár nem érheti” – ígérik a levélben.
Problémák nemcsak a cafeteriarendszerrel merülnek fel, hanem a szociális alapon igényelhető üdülési támogatásokkal kapcsolatban is. Korábban bejáratódott a szociális alapon igényelhető üdülési csekk, amely 10 ezer forint önrész befizetése esetén 40 ezer forint értékben széleskörűen felhasználható támogatást biztosított a rászorulók népes táborának megadott jövedelemhatáron belül. A rendszer keretei megmaradtak, de tartalma megváltozott, ami miatt a nyugdíjasok részéről nagyon sok panasz merült fel. Egyrészt internetes hozzáértést kíván az üdülési támogatáshoz, az e-szelvényhez való hozzáférés lebonyolítása, ami a nyugdíjasok többsége számára szinte kivitelezhetetlen feladat.
Másrészt rendkívül leszűkült a támogatás felhasználhatósága: csak egyszeri alkalommal és kizárólag üdülésre használható fel, méghozzá az Erzsébet-program honlapján felkínált kormányüdülőkben, s – a korábbiakkal ellentétben – egyik ajánlat sem tartalmaz étkezést.
Harmadrészt a mozgássérültek, mozgásszervi problémákkal küzdők tömegének óriási probléma, hogy a – korábbiakkal ellentétben – egyetlen gyógyfürdős helyen sem használható fel a támogatás.
2012. 06. 29. (XVI/26)
