hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vörös nagyi és az atombomba
Évtizedekig kémkedett Moszkvának az angol lady

2012. 05. 17.
Élt, éldegélt London déli külvárosában egy kedves, ősz hajú néni. Szomszédai szerint bűbájos teremtés volt, aki nagyon ízletes almalekvárt tudott főzni - egyedül talán csak a túlzott baloldali beállítottságát furcsállották valamelyest. Egy nyári reggelen azonban az újságírók hada lepte el a kis házat és környékét: kiderült, hogy Melita Norwood több évtizeden át kémkedett a szovjeteknek, nem is akárhogyan.

Melita Norwood épp száz éve, 1912 tavaszán született Pokesdownban lett kivándorlók lányaként.  Már fiatalon nagyon vonzónak találta a kommunizmus eszméit, ifjúsági szervezetükbe is belépett. Húsz évesen titkárnőként helyezkedett el egy színesfémeket kutató intézetnél. Itt figyelt fel rá Andrew Rothstein, a brit kommunista párt egyik alapító tagja, majd ő  ajánlotta be moszkvai kollégáinak a lelkes ifjú hölgyet. Két év sem telt el, és Melita már javában kémkedett a szovjeteknek. Rothstein ajánlása jónak bizonyult: a lány mit sem konyított a tudományokhoz és technikai dolgokhoz - viszont szupertitkos dokumentumokat kezelt. A hivatalos munkáján felül egy icipici kamerával is.

Rövid idő múlva azonban ígéretesnek induló hírszerzőkarrierjének kis híján vége szakadt. Történt ugyanis, hogy egy másik angol cégnél „gyűjtögető" ügy­nökcsapatot lefüleltek a britek, így a velük együttműködő Melitát „konzerválni" kellett. A brit elhárítás (MI5) tisztjeinek kezébe került egy kulcsfontosságú notesz is, benne a kémek koordinátorának kódolt bejegyzéseivel. A lány egy hajszálnyira volt a lebukástól, szerencséjére azonban a rá vonatkozó információk is azok közé estek, amelyeket nem tudtak megfejteni.

1938-ban újra aktiválták, tehát ismét szorgalmasan lefotózott és továbbított az elvtársaknak minden egyes dokumentumot. Az intézet, melynél dolgozott, éppen a nikkel és a réz ötvözeteit kutatta, melyek segítségével a tudósok uránizotópokat igyekeztek kinyerni, hogy létrehozhassák az atombombát. A kormányzat által támogatott projektnek még a nevét sem volt szabad emlegetni a brit parlament ülésein. Ehhez képest - hála Melitának - Sztálin és kormánya többet tudtak a brit atombombáról, mint a legtöbb angol miniszter. A Nyugat pedig nem győzött csodálkozni, amikor a Szovjetunió a vártnál évekkel hamarabb, már 1949-ben véghezvitte első sikeres atomrobbantását.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!