hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A tiszaeszlári szörnyeteg
Hogyan lett egy cselédlány tragédiájából zsidóellenes vérvád?

2012. 04. 12.
Báró Eötvös József, a zsidók egyenjogúsításának elkötelezett híve 1840-ben úgy jellemezte korát, amelyben minden egyes nap egy előítélet elmúlásával alkonyodik. Nem gondolta, hogy a középkori vérvád túléli őt, s 1882-ben újból előbukkan a már halottnak hitt „szörnyeteg", amely az addig jelentéktelen Tisza menti falut, Tiszaeszlárt az országos, sőt nemzetközi közfigyelem porondjára taszította.

A dráma azonban nem volt előzmények nélküli, az 1873-as gazdasági világválságot megelőző és követő évek egybeestek a modern politikai antiszemitizmus európai elterjedésével. Az új ideo­lógia a középkori vallási alapú zsidóellenességet faji (vérségi) alapra helyezte, s nem a zsidók másságát, hanem az emancipációt követő hasonulását (asszimilációját) támadta, melyet faji fenyegetésnek tekintett a keresztény társadalom számára. Az antiszemita eszmerendszer megalapozói főként francia és német értelmiségiek voltak, de a magyar Istóczy Győző is egyike volt az első modern antiszemitáknak.

A magyar politikai életet a kiegyezéshez való viszonyulás osztotta ketté, a dualista konstrukciót támogató kormánypártra (Szabadelvű Párt) s a kiegyezést elutasító ellenzékre (Függetlenségi Párt). A politikai pártok képviselőinek többsége egyet­értett a polgári jogegyenlőség liberális elvének a zsidókra is kiterjedő sérthetetlenségével, az Istóczy körül csoportosulók - Ónody Géza, Szalay Károly képviselők, Simonyi Iván és Verhovay Gyula lapszerkesztők - azonban az emancipáció visszavonását s a politikai paletta antiszemita színezetű újrarajzolását tűzték ki céljukként. A zsidók integrációját, asszimilációs szándékát, modernizációs törekvéseik sikerét hódításként értelmezték, amely ellen nemzeti önvédelmet hirdettek. Istóczy felfogásában a zsidóság nem felekezet, hanem „faj, hagyomány, kultúra, érdekszövetség és vallás" együtt, politikai értelemben pedig egy hatalomra törő zárt kaszt, amely a demokratikus elveket hangoztatva igyekszik a hagyományos történelmi osztályokat kiszorítani, sőt a pánjudaizmus keretében világuralomra jutni. A végleges megoldást a zsidók Palesztinába való letelepítésében, a zsidó állam visszaállításában látta. (Később úgy vélte, ő inspirálta a cionista szervezkedést.) Rövid távon viszont a „zsidóuralmat" korlátozó törvények meghozatalát, a földbirtokosokat fenyegető zsidó mobil tőke visszaszorítását, a „gründerek" zsoldjában álló sajtó és parlament befolyásának letörését, valamint a közvélemény antiszemita mozgósítását tartotta szükségesnek.

Az 1880-as évek elején Magyarországon felerősödött antiszemita mozgalomban több tényező is közrejátszott. Az 1881-es oroszországi pogromok elől egyre több zsidó menekült Galíciába, elözönléssel fenyegetve Magyarországot is. Másrészt a polgári házasság kérdésének, a zsidó-magyar vegyes házasság lehetővé tételének felvetődése - antiszemita interpretációban a magyar vér zsidókba oltásának szörnyűsége - borzolta a kedélyeket, ráadásul ebbe a felfokozott hangulatba robbant be a tiszaeszlári rituális gyilkosság híre.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!