Pénteken a Fitch Ratings és a Standard & Poor's is negatívra rontotta Magyarország államadós besorolását, ezzel hazánk mindhárom nagy hitelminősítő intézetnél - a harmadik a Moody's - a lehető legközelebb került a bóvli, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriához. Mindennek tetejébe Olli Rehn uniós biztos kijelentette: a magyar kormány tervei irreálisak: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által jövőre áhított 1,5 százalékos GDP-növekedés helyett a 0,5 százalékos növekedésnek van realitása, az infláció viszont magasabb lesz a kormány előrejelzéséhez képest. (Erről bővebben a 22. oldalon olvashat.)
A Londonban tartózkodó Orbán Viktor így reagált Olli Rehn vészjósló megállapításaira: a magyar miniszterelnök „példátlanul jó hírnek" nevezte, hogy az unió nem kételkedik abban, hogy megvalósul a 3 százalékos idei hiánycél, amivel egyébként bekerültünk abba az „európai elitklubba", melyet a 27 európai uniós tagállamból az a 7 ország alkot, amelyik képes tartani a tervezett hiánycélt. Úgyhogy „zsákban van a második gól is", váltott futballöltözői szlengre Orbán, majd magyarázatképp elmondta: az első gólunk az volt, amikor a 80 százalék feletti államadósságot „hetvenvalahány" százalékra csökkentettük. Arról nem beszélt Orbán, hogy ez a magánnyugdíjpénztárak vagyonának - egyszer lehetséges - államosításával sikerült, azt meg még nem tudhatta, hogy öt nappal később - lapzártánk napján - az MNB közli: az államadósság ismét nőtt, s elérte a 82 százalékot.
Arról a kevésbé elvont tényről pedig, hogy az euró árfolyama a hét elején abszolút csúcsot döntve elérte a 317 forintot, sem Orbán, sem „jobbkeze", Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy árva szót sem szólt. Persze nehéz is mit mondani, hiszen sokan a mai napig jól emlékeznek 2008-ra, amikor Navracsics Tibor jelenlegi miniszterelnök-helyettes az akkor 300 forint/euró árfolyamért az akkori kormány bukott gazdaságpolitikáját tette felelőssé.
2011. 11. 18. (XV/46)
