hetilap

A miniszterelnök a Metropol újságnak adott interjújában a múlt héten azt mondta, hogy a kormány lezárja a bankárkorszakot, megvédi a becsapott embereket, és véget vet annak, hogy minden veszteséget és kockázatot az emberek viselnek. Orbán szerint Európát és benne Magyarországot a bankárkorszak tette tönkre: az, hogy az elmúlt tizenöt-húsz évben elhitették az emberekkel, hogy következmények nélkül lehet eladósodni, és hogy örökké nyakló nélkül lehet majd olcsó hitelekhez jutni. A miniszterelnök hozzátette: egymillió magyar embert becsaptak.

Kérdés, kommentálta a fentieket Felcsuti, hogy mennyire pontos Orbán helyzetértékelése. A szakember szerint tény, hogy a devizahitelezésben kialakult tömeges problémákért a kereskedelmi bankok is felelőssé tehetők. Azt azonban „ménkű nagy túlzásnak" tartja, hogy kizárólag a bankokat akarják felelőssé tenni. Arra a felvetésre, hogy a miniszterelnök a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés bejelentésekor azt is kijelentette, hogy a kereskedelmi bankok már jó ideje vonják ki pénzforrásaikat és profitjukat az országból, Felcsuti azt mondta: ami az első tételt, a forrásokat illeti, a kereskedelmi bankok az elmúlt tíz-tizenöt évben folyamatosan hozták, ha úgy tetszik importálták a pénzt Magyarországra. Ennek az az oka, hogy a bankok belföldön gyűjtött betéteinek és a belföldön nyújtott hiteleinek az aránya nagyjából 100 a 150-hez, vagyis miközben a bankok száz egységnyi pénzt - betétet - tudtak gyűjteni a lakosságtól, illetve belföldön, ugyanitt 150 egységnyi hitelt helyeztek ki. Ez nem történhetett meg másképpen, mint hogy az anyabankjuktól vagy más pénzintézetektől pénzt kölcsönöztek, amit aztán ki tudtak helyezni hitelként belföldi ügyfeleiknek. 2008-ban, amikor elkezdődött a gazdasági pénzügyi válság, a hitelexpanzió megállt, a kereskedelmi bankok pedig megpróbálták a belföldi forrásgyűjtést erőltetni, hogy minél kevesebb külföldi pénzt kelljen behozniuk. Ennek következtében az előbb említett 100:150 arány valóban lecsökkent, bizonyos mennyiségű pénz visszaáramlott a külföldi bankokhoz.

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a minap arról nyilatkozott egy televíziós műsorban, hogy 10 milliárd euró, azaz 2700 milliárd forintnyi tőke távozhatott az országból az elmúlt egy év során a bankrendszeren keresztül, úgynevezett mérleg alatti tételeken keresztül. Felcsuti viszont hangsúlyozza: ez a pénz soha nem volt Magyarország, vagy éppen a magyarországi bankok pénze. Ráadásul ez a folyamat nem jelenti a nyereség kivonását. Már csak azért sem, mert szerinte a kereskedelmi bankok többségének az utóbbi két-három évben nem volt nyeresége, sőt a veszteségek miatt többnek közülük tőkét kellett emelnie, például a Raiffeisennek, az Erstének, a CIB-nek, az MKB-nak. Nyilván voltak bankok, amelyek képesek voltak nyereséget elérni, sőt akár osztalékot is fizetni tulajdonosaiknak, de a Bankszövetség korábbi elnöke szerint rendszerszintű tőkekivonásra biztosan nem került sor.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek