hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Elegük van a németeknek, hogy ők fizetik a számlát
Költőpénz

2011. 07. 28.
Nem lehet még teljesen fellélegezni, annak ellenére, hogy a múlt csütörtöki eurócsúcson megállapodtak a tagállamok, hogy meg­mentik Görögországot az államcsődtől. A vita azonban nem csitul, és elmaradhatatlan a megszorítások miatti fogcsikorgás, ha hosszú távú javulást szeretnének. A Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint korlátolt felelősségű társaságot kellene kreálni az eurózónából. A német vezető bankárok kijelentették, hogy ha a helyzet nem változik, esetleg tovább romlik, a németek akár ki is szállhatnak az eurózónából, ami megszámlálná a közös európai fizetőeszköz napjait. Az elégedetlenség nő a német választókban: 80 százalékuk szerint vált instabillá a közös európai fizetőeszköz.

Érthető a német választók növekvő ellenérzése, és az, hogy belefáradtak abba, hogy a nagy áldozatok árán kitermelt adójuk rendszeresen a túlköltekező államok feneketlen zsebébe vándorol. Annak ellenére, hogy Angela Merkel kancellár próbálja a kritikusokat azzal vigasztalni, hogy „minden, amit a stabil euró létrehozására költünk, többszörösen megtérül majd", egyre nyilvánvalóbb a nép számára, hogy az euró egyáltalán nem az, amit annak idején „eladtak nekik": nem olyan fizetőeszköz, amelyet olyan szuverén államok vezetnek be, akik ezután is a saját gazdaságpolitikai felelősségüket viselik. Mivel ennek megfelelően hozták létre az euró felett őrködő intézményrendszert is, amelyben az Európai Központi Bank e bizalom miatt nem tudja szankcionálni az eurót veszélyeztető költségvetési politikát, hatalmas eltolódás jött létre az eurózónán belüli országok teljesítményében és adósság-helyzetében.

Értelemszerű tehát, hogy mivel nincs más választásuk, a jól teljesítők fizetik ki az úgymond felelőtlenül gazdálkodó tagok hibás döntéseiből eredő hatalmas veszteségeket. Ha ugyanis bármelyik állam tönkremegy, az magával rántja a többieket is. Ez vált nyilvánvalóvá Görögország, majd Portugália és újabban Olaszország gazdaságának megingásával. A költekezést finanszírozó államkötvények megemelt hozamát, ami vonzza a befektetőket, valakinek ki kell ugyanis fizetni. Ha egy állam fizetésképtelenné válik (például egy spekulánsakció következtében), beindul a dominóelv: ha nem lépnek közbe, az első bukás „mindent visz". Emiatt nem igazán lehetséges az újra és újra finanszírozásra szoruló államokat felülről „megregulázni", mivel ennek a legjobb módja az volna, ha nem kapnának több segítséget, és egyedül kellene megoldaniuk a problémát. Ez azonban beláthatatlan következményekkel járna a többi államra nézve.

Az Egyesült Államokban, amelynek az Európai Unió ellenpólusa kíván lenni a világgazdaságban, ezzel szemben megengedhető, hogy egy szövetségi állam csődbe menjen, mert a bankjai fölött az egész országra (és a nemzeti fizetőeszközre) kiterjedő gazdasági védőhálót von ki, ami nem engedi, hogy egy állam hibás döntései az egész gazdaságot beborítsák. Európa ebben a kérdésben, a mellékelt ábra szerint, igen jelentősen le van maradva.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!