A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) egy évvel a rendszerváltás előtt, 1988-ban alakult, ezernél is több bejegyzett taggal. Az első – és igen sokáig az egyetlen – olyan zsidó szervezet volt Magyarországon, amely fölött az állam nem gyakorolhatott felügyeletet. A demokratikusan szerveződött zsidó mozgalom elnöksége irányelvben mondta ki: vissza kell szerezni a korábban kiárusított, de még menthető zsinagógákat a magyar államtól. A megmentésre váró épületek listájának első helyére Magyarország legszebb zsidó középülete, a neoklasszikus óbudai zsinagóga került. Az épület világszerte a párját ritkítja. Nincs e megállapításban semmi provinciális nagyzolás, nemrégiben az izraeli Jediot Ahronot is a világ legszebb zsinagógáinak listájára vette fel az óbudai épületet.
Bár az óbudai zsinagógát 1957-ben műemléki védelem alá helyezték, ennek dacára a szépemlékű Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK), az országos zsidó hitközség a hatvanas évek végén mégis elkótyavetyélte. Eladta az államnak, bagóért. Volt képe hozzá. Az önkéntesen „államosítódott” épületet eleinte textilmúzeumnak használták. Lássuk be, méltányosan, hiszen a magyar textilipar egyik legnagyobb alakja, Goldberger Leó arról volt nevezetes, hogy soha nem keresztelkedett ki, és igen nagy összegekkel támogatta az óbudai zsidó hitközséget.
A Goldberger-gyárat 1948-ban sikerült államosítani. Hát akkor hol lehetne jobb helyen a textilmúzeum, mint az óbudai zsinagógában? Arról szót se ejtsünk, hogy Goldberger Leót 1944-ben elhurcolta a Gestapo, a mauthauseni koncentrációs táborban halt éhen. S ha a MIOK-nak volt képe eladni a műemlék zsinagógát, akkor a textilmúzeum után költözzön be a tévékészülékek képernyőire képeket gyártó Magyar Televízió a zsinagógába. Nincsen itt semmi hézag.
Ahogy megkaparintotta az épületet a Magyar Televízió, a jó gazda gondosságával nekilátott a rombolásnak. Vastraverzeket vertek a falakba, stúdióvá alakították az imák helyszínét, álmennyezettel és elfalazásokkal rombolták szét a belső teret, akusztikai elemeket csavaroztak fel, ócska lomnak, semmiségeknek tekintettek szép régi díszeket. Abban a stúdióban vették fel egyebek közt a szokásos esti tévétorna adásait. „Egy kicsi mozgás mindenkinek kell! A karosszékből álljanak most fel!” Ezért járt minden héten zsinagógába a tornász olimpikon Makray Katalin és három lánya, másfél évtizeden keresztül. Makray Katalint régóta Schmitt Pálnénak hívják, First Lady, egyébként három lánya révén ma hatszoros nagymama.
A zsinagóga hajdani kőoszlopos, kovácsoltvas kerítését az idők során szorgos kezek elbontották, széjjelhordták, a környezet karcsú műemlék kandelábereit egytől egyig lerombolták. Végül már csak díszletraktárnak használta a gyönyörű épületet a „királyi tévé”. Attól kezdve valóban felverhették tanyájukat a kóbor rókák a régi falak rongált szegleteiben. A rendszerváltó Zsidó Kulturális Egyesület nemes terve jámbor ábránddá foszlott. Remény se maradt, hogy a magyarországi zsidóság valaha visszaszerezheti egykori fényes hajlékát, mivel a Mazsike eredeti vezetőségét rövid idő alatt kívülről behatolva szétbomlasztották. Más pártfogója többé nem akadt a magyarországi zsidóság kétségkívül legbecsesebb, legszebb épületének.
Fél évszázad hányattatásai után azonban mégis bekövetkezett a nem remélt fordulat. 2010 tavaszának végén munkások jelentek meg az épületben, és bontani kezdtek mindent, ami megrontotta, elcsúfította a zsinagóga hajdan klasszikus belső terét. Az Egységes Magyaroszági Izraelita Hitközség (EMIH) ugyanis elsöprő sikert aratott, visszaszerezte Budapest legrégibb, épen maradt zsinagógaépületét, az európai zsinagógaépítészet e páratlan remekművét.
A helyreállítás azonnal megkezdődött. Négy nappal rós hasana előtt, Elul hó 26-án már sor kerülhetett az óbudai zsinagóga újjáavatására, példamutatóan jelentős szolidaritás, hazai és nemzetközi figyelem kíséretében. Az öröm kicsapott az épületből, a homlokzati fríz eredeti héber felirata megint hitelessé vált: „Mindenki, aki imádkozik és kérelmez, e ház felé tárja ki a tenyerét” (1Kir 8:38). Az újjászületett zsinagóga falai között ma újra héber ima hangzik. A hívek visszatértek a házukba, s a ház visszafogadta a híveit. Az épület timpanonja alatt lévő mondat eredetileg Izrael harmadik királya, Salamon szájából hangzott el, amikor imával avatta fel Jeruzsálemben, a Mórija-hegyen felépült első Templomot. Csekély három évezreddel ezelőtt. Az 1821-ben felavatott óbudai zsinagóga homlokzatán Salamon király imamondata 2010-ben megint újra érvényessé vált. A zsinagóga újjáavatása számottevő közéleti esemény lett. Azóta szukkót, szimchat tora és Hanuka ünnepei következtek, sőt hatvanévnyi szünet után az első brisz (circumcízió) szertartása is megtörtént Óbudán.
Az öröm azonban mégsem lehet felhőtlen. A hatvanas évek elején – közel fél évszázada – Zolnay László régész a Budai Várban feltárta az 1461-ben, Mátyás király korában épült kéthajós, későgótikus Nagy Zsinagógát. De visszatemettették! 2005-ben Végh András régész rátalált a legrégibb budai zsinagógára.
A szintén kéthajós gyülekezeti házat 1250 körül építették, IV. Béla idején. Azt is visszatemettették! Pedig az Altneu Shul, a világhíres prágai zsinagóga fiatalabb, mint a budai. Időközben Worms, Bécs és Barcelona remekül helyrehozattatta a saját örökségét. S ugyanez megtörtént már Sopronban is az ötvenes évek végén. Az ország szégyene, hogy a Budai Várban a két régészetileg precízen beazonosított történelmi zsinagóga még mindig föld alatt szunnyad, és az idegenforgalom fókuszának kellős közepén Csipkerózsika-álmát alussza.
2010. 12. 03. (XIV/48)
