Az elmúlt években jelentősen emelkedett a fesztivállátogatók aránya, és egyúttal javult a hazai fesztiválkínálat megítélése is. Tavaly a magyarok 55 százaléka járt fesztiválon, fejenként átlag 9 ezer forintot költött erre a célra, s a lakosság egyharmada lelkes „fesztiválrajongónak" vallja magát. A leggyakrabban felkeresett fesztiválok a gasztronómiai rendezvények, amelyeket a könnyűzene és a hagyományőrző fesztiválok követnek. Idén a Fesztiválok Évének várható sikerét támasztja alá, hogy a lakosság több mint kétharmada tervez fesztivállátogatást. A legfőbb cél a szórakoztatás, s a Magyar Turizmus Zrt. kutatása szerint ez az, amire a magyaroknak a gazdasági válság ellenére növekvő igényük van, és - nem utolsósorban - amire erejükön felül áldozni is hajlandók.
Az egyik legmarkánsabb vonal a Sziget-brand által fémjelzett, a fiatalságot megcélzó könnyűzenei fesztiváldömping. Ide tartozik többek között a népszerű Balaton Sound Fesztivál, a tokaji Hegyalja Fesztivál, a soproni Volt Fesztivál, vagy a kifejezetten felsőoktatási intézmények hallgatóit megcélzó EFOTT Dévényi Tibi bácsival. A fesztiválszervezők lassan az egész országot bejáratják a többségében Budapestről verbuvált bulikedvelő közönséggel. A könnyűzenei események közönségét évek óta egy, az átlagnál tehetősebb, középosztálybeli, zömében gimnazista vagy főiskolás, egyetemista diákság alkotja. A tavalyi adatok tükrében a városi turizmussal egybekötött Sziget-rendezvényen főként a 18-22 éves diákság, míg a másik legnépszerűbb rendezvényen, a vízparti nyaraláshoz köthető Balaton Soundon inkább a 20-24 éves, zömében aktív munkavállalók képviseltetik magukat nagy számban, s mindkét helyen a közönség fele visszajáró. Az ifjúságkutatók szerint a szegényebb, kevésbé szem előtt lévő fiatalok veszélyeztetettsége drog vagy bűnözés szempontjából összemérhetetlenül nagyobb a trenddiktáló fesztiválközönségek fiatalságánál.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2010. 07. 16. (XIV/28)
