Susan Greenfield neurológusként azt igyekszik tetten érni, hogyan jön létre az agyban az egyéni tudat. Megállapítása szerint az emberi agy plaszticitása rendkívüli. Lényegében minden jelentős környezeti, magatartásbeli változás nyomot hagy rajta. Az egyedi élettapasztalatok következtében az ember agyában olyan egyedi, senki máséra nem jellemző neuronhálózatok alakulnak ki, amelyek révén megjelenik az egyéniség. Az ember életútja során olyan fogalmi kereteket, narratívát alakít ki a maga számára, amelyek segítségével értelmezni tudja a körülötte levő világot, és megalkotja értékrendszerét. Ennek a folyamatnak - Greenfield megfigyelései alapján - meghatározó eleme az olvasási kultúra. Egy regény olvasása közben ugyanis betekintünk egy másik ember élettörténetébe, megismerhetjük gondolatait, érzéseit. A szerző kézen fogja az olvasót, és együtt utaznak a könyv elejétől a végéig, egymással összefüggő gondolatok folyamatos elbeszélésén át. A szövegolvasás szimbólumkezelés, az olvasott jelek (betűk, szavak) értelmét el kell képzelni. Az agynak hosszú szimbólumláncokat kell kezelnie, amelyek lineárisan vannak elrendezve, nem lehet a sorok és oldalak között összevissza ugrálni. Mindez elősegíti az említett fogalmi keretek kialakítását, s így jön létre a modern nyugati kultúrára jellemző egyedi identitás, amelyet Greenfield a „Valaki-forgatókönyv" megvalósulásának nevez. A „valakiagy" fontos jellemzője az absztrakcióra és a metaforikus gondolkodásra való képesség. Az ilyen gondolkodásmóddal rendelkező ember tisztában van a dolgok jelentőségével, értelmével, képes a múltból következtetéseket levonni és megtervezni a jövőt.
A „Senki-forgatókönyv"
A mai fiatalok túl sok időt töltenek a képernyő előtt egy interaktív, virtuális, kétdimenziós világban, s ebből kifolyólag agyszerkezetük előbb-utóbb drasztikusan megváltozik. Ennek legfőbb oka Greenfield szerint, hogy „a virtuális valóság egy sokkal biztonságosabb, megnyugtatóbb világot tár elénk, mint a körülöttünk zajló zűrzavaros, háromdimenziós élet. A baj az, hogy az információs technológiák már össze is mossák a kettőt. Vannak emberek, akik egész egyszerűen nem hiszik el, hogy a New York-i ikertornyokba belefúródó repülőgépek valódiak voltak!"
2009. 10. 09. (XIII/41)
