A múlt heti bejelentést követően – amelyből a nagyközönség is megtudhatta,
hogy a Phoenix vizet talált a Marson – a NASA kutatói kedden sajtótájékoztatót
tartottak, amiből kiderült, hogy a szonda mást is talált a vörös bolygón,
nevezetesen perklorátot. Az egy klór- és négy oxigénatomból álló vegyület számos
további kérdést vet fel a Mars geokémiájával kapcsolatban, de azt a kérdést,
hogy volt-e, vagy van-e élet a Marson, nem válaszolja meg. A perklorát ugyanis
egy erősen oxidáns hatású molekula, amely képes szerves vegyületeket lebontani,
jelenléte azonban önmagában nem akadálya az életnek. Peter Smith, az Arizonai
Egyetem kutatója, a TEGA nevű műszerrel kivitelezett elemzéseket végző csoport
vezetője szerint a perklorát jelenléte nem jelent sem rosszat, sem jót. A New
Scientist című tudományos lapnak nyilatkozva Smith példaként említette, hogy a
chilei Atacama-sivatagban korábban olyan mikrobákat találtak, amelyek a
perklorátot „üzemanyagként” használják. Az Atacama-sivatag mellesleg kedvelt
terepe nemcsak a NASA-nak, amely itt tesztelte a Marsra küldött műszereket,
hanem a filmeseknek is, akik szeretik itt forgatni a Marson játszódó filmeket.
Nem véletlenül, az 1000 kilométeren keresztül húzódó sivatagban ugyanis
évszázadonként egyszer esik csak az eső, így ez a Marshoz legjobban hasonlító
adottságokkal rendelkező hely a Földön. A marsi élet után kutatókat optimistává
tette az a tény, hogy ebben a száraz sivatagban is találtak életet, a
Chroococcidiopsis nevű baktérium formájában.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »