Fotó: Vörös Szilárd
A napokban mutatták be a sajtó számára a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)
2007-es működését összegző évkönyvet. Szilvásy György, az NBH-t felügyelő
miniszter ennek kapcsán azt mondta: a nemzetközi terrorfenyegetettség
szempontjából Magyarország továbbra is mérsékelten veszélyeztetettnek minősül,
ami megegyezik a korábbi évek eredményével. Ugyanakkor hazánk – mint a
terrorizmus elleni küzdelemben elkötelezett ország – célpontjává válhat iszlám
fundamentalista terrorszervezeteknek.
Az NBH szerint a mediterrán régióban az észak-afrikai terrorhálózatok jelentik a
legfőbb veszélyt, míg Nagy-Britanniában az al-Kaida-kötődésű pakisztáni
csoportok. A miniszter azt mondta: több olyan eset a tudomásukra jutott, amikor
olyan afrikai származású személyek házasodtak be magyar családokba, akikről
később – eltűnésük után – kiderült: valamely terrorszervezethez kapcsolódnak.
A schengeni-övezethez történt csatlakozásunk óta felértékelődött a magyar
állampolgárság, illetve a magyar okmányok, ami hatással van az illegális
bevándorlásra. Ezzel kapcsolatban említette Szilvásy, hogy több, Ázsiából
érkezett, önköltséges egyetemi oktatásra beiratkozott illető tűnt el az első
szemeszter végén, majd többükről kiderült, hogy még érettségivel sem
rendelkeztek, vagyis a továbbtanulás csak ürügy volt a hazánkba való
beutazáshoz.
Az évkönyv a gazdasági bűnügyek között első helyen említi a pénzmosást. (A
kifejezés egyébként a híres maffiózó Al Caponéhoz fűződik, aki illegálisan
szerzett jövedelme egy részét mosodahálózatba fektette, így keverve össze a
legális bevételeket a maffiapénzekkel.)
A pénzmosásra törekvő cégeknél 2007-ben (is) megfigyelhető volt, hogy a
tulajdonosok gyakran hajléktalanok vagy magyarországi elérhetőséggel nem
rendelkező külföldi személyek. A számos esetben magasan kvalifikált elkövetők
ugyanakkor a háttérben maradnak, onnan mozgatják a szálakat. Általában
feddhetetlen előéletűek, kitűnő és magas szintű államigazgatási, politikai és
gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek. Az NBH megfigyelései szerint sokszor
alkalmaznak köztörvényes bűncselekményekért korábban már elítélt személyeket.
„Az ilyen szervezetek működésének felderítését nehezíti, hogy jellemző rájuk a
magas fokú centralizáltság” – írja az évkönyv, konkrét adatokat, leleplezéseket
azonban nem említ.
2008. 05. 30. (XII/22)
