A hazai benzinár alakulása soktényezős kérdés. Hegedűs Miklós, a GKI
Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint három-négy olyan
folyamat is azonosítható, melyek láncolata végül meghatározza az aktuális
benzinkúti árakat.
Ugyan a kőolaj jelenlegi, hordónként 100 dollár körüli ára elképesztően magasnak
számít, nem árt figyelembe venni, hogy néhány év alatt az amerikai valuta 35-40
százalékot veszített értékéből, és ha a hét évvel ezelőtti árfolyammal számolunk
is, ugyanez a hordónkénti ár nem több 55 dollárnál. Hegedűs Miklós szerint
persze ez is emelkedésnek számít, de a „drámai” jelző mindjárt el is hagyható.
„A valuta értékcsökkenése az amerikai inflációban játszik szerepet, amely emeli
a nominális kőolaj- és üzemanyagárakat” – hangzik a szakember következtetése.
Az arab világ és az Egyesült Államok közötti tartós szembenállás a második
lépcsőfok, amely a magas üzemanyagárakhoz vezet. Hegedűs szerint az USA mint a
legnagyobb felhasználó és a piac legnagyobb potenciális lehetőségekkel
rendelkező szereplője, valamint a főleg arab olajexportőr országokat tömörítő
OPEC nem felhőtlen kapcsolata kifejezetten rossz hatással van a kőolaj
kereslet-kínálati arányára, a jelenlegi pakisztáni problémák pedig csak erősítik
ezt a hatást. Továbbá hátráltatóak azok a tények is, hogy az arab országokban
többségében állami vagy családi tulajdonban vannak a kőolaj-kitermelés eszközei
és forrásai. A másik jelentős exportőr, Oroszország pedig kifejezetten tiltja,
hogy a külföldi tőke az olajüzletbe bekapcsolódjon. Nem az a probléma tehát,
hogy nincs megfelelő mennyiségű készlet, hanem a beruházási oldalon nincs
dinamikus beruházás, fejlesztés.
„India és Kína az a két ország, melyeknek a világon a legdinamikusabban
növekszik a kőolajigényük. Az energiafelhasználásuk évente 10-15 százalékkal
emelkedik, az Egyesült Államokban pedig a készletfelhalmozás jelent hasonló
jellegű problémát” – sorolja az elképesztő adatokat Hegedűs Miklós. Mint mondta:
a jövőben az alapvető kérdés már az lesz, hogy a kitermelés tud-e lépést tartani
az ilyen mértékben megnövekedett igényekkel.
Azt, hogy Magyarországon a közeljövőben várható-e jelentős olajárcsökkenés,
valamint, hogy milyen hatásokat vált ki a benzin- és dízelár növekedése, a
szakember szerint nagyon nehéz megjósolni. „Rövid távon ugyanis bármilyen
természeti katasztrófa, politikai esemény vagy egy esetleges terrortámadás is
megdobhatja a világpiaci árakat, így erről nehéz nyilatkozni; ugyanakkor nem
gondolom, hogy Magyarországon a jelenlegi körülmények között az üzemanyag ára
jelentős mértékben drágítaná egyéb termékek és szolgáltatások árát.”
Mindenesetre jelzésértékű az a napokban felröppent hír, hogy a hét végi,
Szaúd-Arábiában tartott OPEC-konferencián Hugo Chávez venezuelai elnök
kijelentette: az olaj ára a 200 dollárt is elérheti, amennyiben az Egyesült
Államok megtámadná Iránt. Eközben az Egyesült Államokban már tévéműsorokban
élcelődnek azon, hogy a benzináremelésre azért van szükség, hogy a gazdag
olajsejkek még fényűzőbb életet tudjanak élni. Az a kép járja be a
tévécsatornákat, mely szerint ezüstből készíttetnek maguknak autót a
Közel-Keleten a sejkek.
2007. 11. 23. (XI/47)
