Sokan járhatnak rosszul azok közül, akik jövőre nyugdíjba mennek, és az
1998-as nyugdíjreform után a magánnyugdíjpénztárakat választották. A pórul járt
150 ezer honfitársunk otthonába – jelen felállás szerint – a velük egy időben
nyugdíjba vonulókénál 10-15 százalékkal kevesebb pénzzel fog a postás havonta
becsengetni. A Pénzügyminisztérium (PM) már jelezte: ezek az emberek a tárca
tervei szerint nem számíthatnak kompenzációra.
A PM szerint 150 ezren vannak azok, akik lényegesen alacsonyabb nyugdíjjal
számolhatnak, mivel megalakulásukkor a magánnyugdíjpénztárakat választották. Az
állam – Draskovics Tibor miniszter szavai szerint – nem tudja az elrontott
egyéni döntésekért a felelősséget átvállalni. Egy rövid fejszámolás után
kiderül: a most nyugdíjba lépő – tehát 61-62 év körüli – generáció az 1998-as
reform idején 51-52 éves volt. Márpedig a kormányzat kifejezetten azt tanácsolta
a 42 évnél idősebbeknek: saját érdekükben inkább maradjanak meg a tisztán állami
rendszerben.
A közigazgatási koordinációért felelős tárca nélküli miniszter csupán egyetlen
kivételt említett, a rendvédelmi dolgozókat. Ők ugyanis korkedvezménnyel akár
már a negyedik iksz után elmehetnek nyugdíjba – tíz évvel ezelőtt tehát épp azon
harmincévesek között voltak, akiknek az állam ajánlotta az átlépést. Bár
Draskovics egy nyilatkozata szerint az ő esetükben valószínűleg engedélyezni
fogják a visszalépést az állami rendszerbe, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók
Szakszervezetének főtitkára arról beszélt lapunknak: az informális és a sajtón
keresztüli ígéretek ellenére a konkrét intézkedések egyelőre váratnak magukra.
„A fő probléma az, hogy mivel most még törvény adta lehetőségük van a tisztán
állami rendszerbe való visszalépésre, a nyugdíjuk »megmentésére«, a
nyugdíjkorhatárt éppen elérő kollegákon felül mintegy két-háromezer tűzoltó,
rendőr és határőr fogja az év végén idő előtti nyugdíjaztatását kérvényezni, ha
addig nem születik megnyugtató megoldás” – mondta Bárdos Judit.
A Magyarország Holnap Nyugdíjreform Kerekasztalának (ezt a grémiumot azért hozta
létre a miniszterelnök, hogy hosszú távon megoldják a nyugdíjkérdést) résztvevői
legutóbbi ülésükön nemcsak az egyének adott esetben felelőtlen döntésére
vezették vissza a probléma kialakulását. Egyfelől a magas költségek és a
túlságosan konzervatív befektetési politika miatt a magánnyugdíjpénztárak minden
várakozáson alul teljesítettek. Az elmúlt hét évben háromszor is előfordult,
hogy negatív reálhozamot produkáltak – év végén kevesebb zsömlét és tejet tudott
venni a tag a pénzéből, mint amikor azt betette.
A „kerekasztalnál” a Magyar Nemzeti Bankot képviselő Orbán Gábor azt is
aláhúzta: a már említett 150 ezer magánnyugdíjpénztár-tag helyzete azért is
hátrányosabb a kortársaikénál, mivel az elmúlt években valamennyi kormány teli
marokkal szórta a pénzt a társadalombiztosítási rendszerbe. Ha nem lettek volna
az egyszeri nyugdíjemelések és a 13. havi nyugdíj – vagy általánosabban
fogalmazva: az állami nyugdíjpillér fenntartható lenne –, ma nyilvánvalóan
sokkal kisebb lenne a két rendszer közötti szakadék.
„Nyugdíjfronton kemény éveknek nézünk elébe” – ezt a nem is túl távoli jövőre
vonatkozó jóslatot egy gazdaságpolitikai szakértő mondta lapunknak. Madár
István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a nyugdíjrendszer
változtatása elkerülhetetlen, a 2008-tól fokozatosan életbe lépő, szigorú
intézkedések csak a kezdetet jelentik a további kényszerű lépések előtt. Például
a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjindexálás megváltoztatása, az induló
nyugdíjak értékének csökkentése elengedhetetlenek, mivel a jelenlegi helyzet
gyakorlatilag már rövid- és középtávon is fenntarthatatlan.
Az „igazi” időzített bomba a szakember szerint egyre hangosabban ketyeg. Szakmai
berkeken belül és kívül is egyre több szó esik arról, hogy a 2010 utáni években
fog a nyugdíjazás küszöbére érni egy olyan generáció, ahol 500 ezer ember
semmiféle nyugdíjra nem lesz jogosult. „Ezeket az embereket nevezhetjük a
rendszerváltás igazi veszteseinek – a szocializmus, azaz a kötelező
foglalkoztatottság bukásáig nem sikerült a nyugdíjra feljogosító 20 éves
munkaviszonyt megszerezniük, a 90-es évektől pedig jobb esetben a
szürkegazdaságot gyarapították, roszszabb esetben már az elmúlt 20 évet is a
teljes nélkülözés jegyében töltötték” – mondta Madár István.
Ha ehhez az 500 ezerhez hozzáadjuk a minimálbéren bejelentettek számát, a jelen
felállás szerint nem kell egy évtized hozzá, és majdnem egymillió magyar
nyugdíjas fog – mai értéken számolva – havi 25 ezer forintnál kisebb összegből
gazdálkodni, 50 százalékuk gyakorlatilag nulla forintot fog az államtól „kapni”.
Éppen ezért sokan sürgetik az alanyi alapon járó minimálnyugdíj bevezetését, ami
viszont a nyugdíjrendszer további erőteljes átalakítását jelentheti.
2007. 07. 19. (XI/29)
