Az ivászat célja a lerészegedés. Trendi a brandy Fotó: Reuters
A mindig is kiemelten alkoholgőzös december mellé már a többi hónap is felzárkózóban van, méghozzá egész Európában. Ez derül ki a Time magazin e heti elemzéséből, amely szerint az alkoholizmus már nemcsak a hagyományosan bor- vagy sörissza keleti és északi nemzetekre jellemző, hanem azokat is megfertőzte, amelyekben mindmáig a kulturált, mértéktartó alkoholfogyasztás dívott. Az egyesült államokbeli lap európai kiadása ijesztő adatokat közöl: 2002 és 2004 között Spanyolországban 19 százalékról 35 százalékra emelkedett azoknak a 14–18 éveseknek a száma, akik azt válaszolták, hogy az elmúlt hónapban berúgtak. Míg 82 százalékuk rendszeresen néz a pohár fenekére, 27 százalékuk – saját bevallása szerint – tíznaponta egyszer alaposan lerészegedik. Mivel ez a tendencia más mediterrán nemzetekre is jellemző, Spanyolországgal együtt már Portugália és Olaszország is felzárkózott Nagy-Britannia és Skandinávia mellé, ahol az ivás hagyományosan is a sárga földnél ért véget. Így már e nagy múltú borkultúrával rendelkező országokban is egyre inkább megszokottá válik, hogy sötétedés után sihederkorú korhelyeket látni az utcákon.
Európa amúgy is a világ legtöbb alkoholt felszívó kontinense, ahol az egy főre eső szeszfogyasztás – évi tizenegy liter tiszta alkohol – több mint kétszerese a Föld teljes átlagfogyasztásának. A dicstelen első helyet kiérdemelt számadat a hetvenes évek közepétől kezdett végre alábbszállni, de a fiatalabb nemzedéknek sikerült ismét feltornásznia. A kezdő italozók átlagéletkora ugyanis drámai mértékben lecsökkent: az EU tagállamaiban a 15–16 évesek 13 százaléka már több mint húsz alkalommal berúgott, s ezek általában a tizenkettedik életévük környékén öntöttek fel először a garatra.
A Time által megszólaltatott 14–15 éves, vodkát szopogató varsói gyerekek s a vele egykorúakkal kocsmázni járó 14 éves római fiú példái arra mutatnak, hogy a serdülőkorúak körében szerte Európában "trendi" lett a poharazgatás. A másnaposság tünetei – az egészségügyi problémák, a bűnözés és a közúti balesetek – azonban kijózanítóak, vagy legalábbis annak kellene lenniük. Martin Plant, a bristoli Nyugat-Angliai Egyetem kutatója szerint a húszas éveikben járó britek legnagyobb arányban az alkoholizmushoz kötődő májbetegségek miatt halnak meg, és a jelenség a tizenévesek körében is kezd elharapózni. Nagy-Britanniában amúgy az alkohol áll a közúti balesetek 20-30 százaléka, valamint az erőszakos bűncselekmények 47 százaléka mögött. A helyzet azonban a kontinensen sem rózsás – legföljebb borvirágos. Elena Salgado spanyol egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy országában az elmúlt évtized alatt megduplázódott az alkoholizmus miatt kórházi kezelésre szorulók száma; míg Németországban a fiatalok most csaknem 30 százalékkal több alkoholt isznak meg, mint négy évvel ezelőtt. Ugyanitt 2000 és 2002 között 26 százalékkal nőtt azok száma, akiket sürgősségi betegellátásban kellett részesíteni, miután eszméletlenségig "trinkeltek". Lengyelországban 1995-től 2003-ig 40 százalékkal nőtt az italozó kamaszkorúak száma – itt a fiatalok 20 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt évben legalább egyszer szesztől fűtött verekedésbe keveredett –, míg Svédországban a 15–16 éves lányok nyolc százaléka ismerte be, hogy a kortyolgatás terven kívüli szexuális együttléthez vezetett.
A fiatalság súlyos kórképe miatt egyesek már Olaszországban is temetik az igényes, mértéktartó borkultúrát. Bár a félszigeten az elmúlt huszonöt évben felére csökkent az alkoholfogyasztás, a fiatalok az ellenkező irányba indultak el: Itália "büszkélkedhet" a kezdő ivók legalacsonyabb életkorával: 12,2 évvel, szemben a 14,6 éves összeurópai átlaggal. A 14–17 év közötti alkoholizáló olasz ifjak száma 1995 és 2000 között 31 százalékkal növekedett, míg a lányoké megduplázódott. Jóllehet a bárok elméletileg senkit nem szolgálhatnak ki 16 év alatt, a Time által megkérdezett 14-15 éves tinik egyikétől sem kérték még, hogy mutassa fel a személyi igazolványát.
Amúgy a legutóbbi felmérések talán legmeglepőbb tanulsága, hogy a lányok lassacskán mindenütt utolérik a fiúkat a szeszfogyasztásban, sőt tavaly Lengyelországban történetesen több volt a leány (54 százalék) a 15 éves alkoholfogyasztók között, mint a fiú (46 százalék).
A téma szakértői különböző okokat jelölnek meg. "A pubertáskor kezdete előbbre tolódott – említi Jürgen Schlieckau, egy fiatalkorúak számára létrehozott németországi elvonóklinika igazgatója –, s ezzel együtt az identitáskeresés és függetlenségre törekvés okozta nehézségek is." A tizenévesek egyszerre akarják utánozni a felnőtteket, és lázadni is ellenük. "Amikor megkérdezem, miért isznak, rendre azt válaszolják, hogy erősebbnek érzik magukat tőle" – állítja Emanuele Scafato, az olasz Nemzeti Egészségügyi Intézet alkoholizmus-szakértője. Mások rámutatnak, hogy a tinédzserek függetlenebbek, és több pénzük van, mint korábban. A reklámok ennélfogva hatékonyabban diktálnak nekik – véli Peter Anderson közegészségügyi szakértő, aki az Európai Bizottság számára készít a tárgyban jelentéseket. Anderson szerint a reklámoknak tudható be, hogy az olasz fiatalok is egyre inkább sörre és égetett szeszre cserélik a borfogyasztást – felrúgva ezzel nemzeti és családi hagyományaikat –, miután egyes vállalatok fiatalokra "komponált" megjelenítéssel és az általuk elérhető árakon dobták piacra párlataikat.
Vajon mi a teendő, hogy ezt a spirituszt visszazárjuk a palackba? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mindenekelőtt az alkoholra kirótt adók megemelését szorgalmazza. A WHO rámutat: miután Lengyelország 2003-ban – még az EU-csatlakozás előtt – eltörölte az égetett szeszekre kivetett 25 százalékos adót, a fogyasztás egy év alatt 25-28 százalékkal megugrott. Ugyanakkor Németország jelentős adót vetett ki az alacsony alkoholtartalmú, fiataloknak készített italokra, s azok fogyasztása jelentősen visszaesett, anélkül, hogy más italokból számottevően több fogyott volna. A WHO szerint a fogyasztás tehát alapvetően az ártól függ. A már idézett Anderson pedig konkrét javaslattal is előáll: ha az EU országai 10 százalékkal megemelnék az alkohol árát, azzal évente kilencezer halálesetet előznének meg, és több milliárd euró bevételhez jutnának. További megoldás lehetne még a korhatárok betartatása, a kocsmák nyitvatartási idejének csökkentése, vagy a fokozott közúti ellenőrzés is.
A legkeményebb dió – utal a Time cikkírója Nagy-Britanniára – az olyan társadalmak kijózanítása, ahol az ivás már beépült a kultúrába. A megjegyzést a magyarok is nyugodt szívvel magukra vehetik: 1975 és 1994 között Magyarországon a tiszta szeszesital-fogyasztás folyamatosan meghaladta az évi 10 liter/fő értéket. Jóllehet ez 1990 óta csökkenő tendenciát mutat, az alkoholizmus okozta népegészségügyi problémák szempontjából Magyarország az európai országok között vezető helyet foglal el, különösen a krónikus májbetegség és májzsugor okozta halálozás tekintetében, amely 1995-re (1970-hez képest) a kilencszeresére növekedett.
2005. 12. 23. (IX/51)
