hetilap

A húspiac forgalmának csaknem harmada a feketegazdaságból származik Fotó: Reuters

"A nagykereskedő mintha számított volna arra, hogy tönkremegy az áruja. A romlott csirke- és pulykahús mellett átcsomagolásra és átcímkézésre alkalmas eszközöket is találtunk a csepeli telepen. Egyértelm? volt, hogy a cég frissnek akarta a romlott árut feltüntetni az értékesítésnél" – állította Süth Miklós országos főállatorvos lapunkhoz eljuttatott közleményében. Ha ezt a húst megvettük volna a boltban, csak otthon, a kiolvasztás után vettük volna észre: valójában ehetetlen. Az ilyen állapotú hús szagától ugyanis a lakásban sem lehet megmaradni. Az ügyön a Nemzeti Nyomozó Iroda is dolgozik, hiszen ha a vállalkozó nem hamísította meg a szállítóleveleket, akkor is tudnia kellett, hogy csak azt a húst kapja meg ilyen olcsón – elsősorban a szlovák, illetve a lengyel piacon –, amelyik emberi fogyasztásra alkalmatlan. Remény Ervin, a Húskereskedők Országos Szövetségének alelnöke több ajánlást is megfogalmazott a hatóságok és a fogyasztók számára, amelyekkel kiszűrhetők a piacról a rossz minőség? áruk. A szakember lapunknak elmondta: azt akarják, hogy legyen kötelező Magyarországon a gyártó nevének a feltüntetése, hiszen minden felelősség az övé. Azt javasolják a fogyasztónak, ahol csupán a "hihetetlen olcsó árat" tüntetik fel, figyeljen az árura, mert valószínűleg romlott. A fogyasztóvédelemtől és a hatóságoktól azt szeretnék, hogy az ilyen termékeknél fokozottabb ellenőrzést tartsanak. 

Az alelnök szerint a húspiac forgalmának mintegy húsz-harminc százaléka illegális háttérből, a feketegazdaságból származik. Mint mondja: ma nagyon nehéz a közös európai piacon belül kiszűrni a romlott árut. A német húsbotrányban az ügyészség két évig nyomozott. 

"A gyártóknak konkrét információi vannak arról, hogy melyik cég érintett a húsbotrányban" – nyilatkozta lapunknak az egyik komoly húsipari vállalat vezetője. A cégvezető szerint csak az ellenőrző szervek munkájának teljes összehangolásával lehet kiszűrni az ilyen eseteket, illetve visszaéléseket. 

A tapasztalat szerint a kisebb húsüzemek nincsenek tisztában azzal, hogy mit lehet importálni élelmiszer-alapanyagként. "A megvásárolt csirkefart, -hátat, pulykamellcsontot és egyéb nyesedéket feldolgozzák, szeparálják és az ebből készült pépből készítik az olcsó párizsit és virslit. Kétszáz forint alatt lehetetlen virslit vagy bármilyen vörösárut előállítani, ugyanis már a bél is többe kerül – mondja lapunknak egy szakember. A szakmában valóságos horrortörténetek keringenek arról, hogy mi kerül az olcsó párizsiba és virslibe. A húsipari szakemberek szerint a tisztességesen előállított parizerrel nincs minőségi gond, minősége ma összehasonlíthatatlanul jobb, mint húsz évvel ezelőtt. 

A "fradi" (mindent bele) kolbász, párizsi, m?beles virsli, lecsókolbász ma is a topon van az eladási listákon, ebből készül és fogy a legtöbb – állítja egy neve elhallgatását kérő élelmiszermérnök. Persze arról, hogy mi van benne, mindenki csupán azt mondja: "jobb nem tudni". Alapvetően a pépesített állagú felvágottak vagy vörösáruk elvileg bármit tartalmazhatnak, hiszen pépesítés után már nem derül ki, mi volt az alapanyag. 

Gyakorlatilag a Magyar Élelmiszerkönyv igen részletesen leírja, mi lehet az alapanyag: "Homogén metszéslapú marhahúsból vagy sertéshúsból vagy a kettő keverékéből (lópárizsi esetében lóhúsból), gyártási szalonna alapanyagból, jelleg- és ízkialakító anyagokból, esetleg sertés- és marhavágás étkezési melléktermékeiből készült húspépet tartalmazó, nagy (legalább 60 mm) átmérőjű, természetes vagy vízgőzt áteresztő vagy át nem eresztő m?bélbe töltött, főzéssel hőkezelt, füstölt vagy füstöletlen, jól szeletelhető húskészítmény. Ízének jellegét a fehérbors adja." Mindezt rendszeresen ellenőrzik az állatorvosok, de senki se várjon csodákat, mert az olcsó árfekvés miatt nem ínyenc terméket állítunk elő – summázza az élelmiszermérnök a párizsitörténetet.

A párizsit eredetileg meleg bikahúsból, ipari szalonnából, vízből és fűszerekből kisüzemekben gyártották igazi kulináris különlegességként. Az elmúlt évszázadban igazi piaci felvágottá alakult át. Mivel itthon népeledellé vált, ezért az olcsóbb sertéshúst használták fel az előállításához, mára már legalább 40-50 alapanyag képezheti a gyártás alapját. Megjelentek az alternatív párizsik is, baromfi-, pulyka-, marha-, ló- és mindenféle, ami hússzármazék. 

A szakemberek tapasztalatai szerint a nagy gyártók ügyelnek a minőségre, mert sokba kerül egy gagyi termék után a büntetés, a jó hírről nem is beszélve. Inkább az extra gyors profitra törő kisvállalkozók ontják az ellenőrizhetetlen minőség? termékeket. 

"Valamikor tíz éve még szakmai gyakorlaton voltam egy vidéki kis cégnél, ahol kolbászt gyártottunk" – emlékezik vissza az egyik élelmiszeriparban dolgozó szakember, aki szerint korábbi főnöke mindig azt mondta: minden részét tegyétek bele a malacnak, úgyse tudják a pesti flaszteron, mit esznek. Sütve meg amúgy is csak a paprika íze jön ki – mondogatta egykori főnöke. Azóta bezárt a kisüzem, a tulajdonos pedig belet árul a piacon – meséli a harmincas éveiben járó szakember. 

Az olcsó, gyengébb minőség? felvágott iránti kereslet óriási, ezért a húsfeldolgozó üzemek kénytelenek ilyeneket gyártani. Több céget a párizsi és a virsli ment meg a csődtől. 

A rendkívül alacsony árnak több oka is lehet – magyarázza lapunknak az élelmiszermérnök. Bizonyos cégek itthon még elfogadottnak minősített húsipari melléktermékeket is beledarálnak árujukba. Másrészt, mivel nálunk magasabbak a sertésárak, mint a környező országokban, ez serkenti a húsmaffiák aktivitását, nem beszélve az olcsó távol-keleti import adta lehetőségekről. Ha le is bukik valaki, a bizonyítás roppant nehéz, hiszen három nap alatt oda a bizonyíték, megesszük. Az uniós csatlakozás óta bizony sok húsos szakember fejében megfordult: velünk etetik meg Európa maradékát.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek