Komputeres látványkép a strandröplabdaversenyek jövőbeli helyszínéről, a Temze partjáról. Hét év a felkészülési idő Fotó: Reuters
Eufória Londonban, csalódott arcok Párizsban. A 2012-es olimpia rendezési jogáról szerdán döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Öt város pályázatát értékelték, amelyek végső prezentációjukat szerdán tárták a bizottság elé.
A legesélytelenebb jelentkező talán Madrid volt. Spanyolországban volt már olimpia, Barcelona rendezte 1992-ben, de a főváros még soha nem adott otthont a nemzetközi sportseregszemlének. A legelső körben Moszkva esett ki, amely a számos ország által (az afganisztáni megszállás miatt) bojkottált 1980-as olimpia utáni fájdalomdíjként is szerette volna elnyerni a rendezés jogát. Putyin elnök videoüzenetében arról biztosította az érintetteket, hogy az orosz nép minden erejével szeretne házigazdája lenni a 2012-es játékoknak, és Moszkva garantálja minden résztvevő biztonságát. Moszkvát követően New York volt a következő kieső. Bush elnök az olimpiai bizottságnak azt üzente, hogy a kormány és a kongresszus teljes mellszélességgel az olimpia mellett áll, ennek értékéből azonban valamelyest levont az a tény, hogy New York állam törvényhozói éppen egy hónapja szavazták le egy csillagászati összegekért megépítendő stadion tervét.
Az utolsó körben London és Párizs maradt versenyben. Érdekességnek tekinthető, hogy mindkét város kétszer rendezett már olimpiát, Párizs utoljára 1924-ben, London 1948-ban. Ezúttal a brit főváros győzött, és egyedülálló módon harmadik olimpiájának adhat otthont 2012-ben. Mind Párizsban, mind Londonban hatalmas tömegek hallgatták és nézték az eredményhirdetést, a Trafalgar téren, illetve a párizsi városháza előtt elhelyezett kivetítőkön. Tony Blair elégedetten üdvözölte a döntést: "Nagyszer? lehetőséget kaptunk, hogy fejlesszük a sportot országunkban, hogy fantasztikus olimpiát rendezzünk, és hátrahagyjunk valamit a jövőnek is" – jelentette ki a skóciai Gleneaglesben, a G8-csúcstalálkozón.
"Megbízhatnak Franciaországban, megbízhatnak a franciákban, megbízhatnak bennünk" – szólt Jacques Chirac üzenete, amely végül nem ért célt. A párizsiak mintha egy percig nem is értették volna a döntést, majd mivel az eső is eleredt, hamarosan kiürült a kivetítő előtti tér. A szingapúri döntés annál is nagyobb csalódást okozott Franciaországban, mivel ez már a harmadik elutasítás volt 1992 óta Párizs számára.
Athéni csődtömeg
2005. 07. 08. (IX/27)
