hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lehetőségek és valóság
Gyógyfürdők országa

2003. 12. 15.
Valamiben az első öt között van Magyarország, ami ezúttal nem betegséggel vagy önpusztítással áll kapcsolatban. Úgy tűnik, jó helyen ütöttek tábort a vándorló magyarok, mert gyógyvíz ugyan van a Kárpát-medence és Európa több pontján is, ezen a ponton azonban csak feleannyit kell ásni hozzá! Több száz, pontosabban mintegy hatszáz gyógyforrás bugyog a lábaink alatt országszerte, amelyek különféle gyógyászati célokra alkalmasak. Használatban azonban csak mintegy száz van. Pedig már óriásplakátokon is hirdetik: évente egy-két kúra mindenkinek kijárna.



A régi fény megkopott a budai Rudas fürdőben Fotó: MTI

A történelem tanúsága szerint már a Római Birodalom idején ismertek voltak az itteni gyógyvizek, egyes vélekedések szerint az Aquincum elnevezés is innen ered. A török hódoltság idején ismét felvirágzott a fürdőkultúra: a híres török fürdők a magyar gyógyvízforrásokra épültek. Aztán a huszadik század harmincas éveiben a szénhidrogén-kutatások nyomán is előtörtek újabb források. Az ország szinte minden megyéjében található ilyen lelőhely, Budapest pedig szinte egyedülállóan gazdag gyógyvízforrásokban, nem véletlenül nevezik Fürdővárosnak is. A lakosság általános egészségi állapota indokolttá tenné a teljes kihasználtságot, ennek azonban gazdasági akadályai vannak. A gazdasági akadályokat viszont, vélik közgazdászok és egészségügyi szakértők, éppen a gyógyvízforrásokba fektetett tőke háríthatná el. 

A helyzet nem jó, de nem is reménytelen – véli a magyar termálfürdőkkel elsőként foglalkozó honlap megalapítója, dr. Wirth Gyula. Fekete János közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese ennél valamivel szemrehányóbb hangot ütött meg egy előadásában, értetlenségének adva hangot azzal kapcsolatban, hogy az ország adottságai parlagon hevernek, miközben a gazdasági helyzet romlik. "Az ország egyik kitörési pontja lehetne az idegenforgalom, ezen belül is a gyógy-idegenforgalom fejlesztése" – fejtette ki Fekete János, de ugyanez olvasható dr. Wirth Gyula honlapján is. A gyógy- és hőforrások kihasználtságát tekintve azonban egyelőre nem mutatunk fel kiemelkedő sikereket, különösen ha számításba vesszük a kiemelkedő adottságokat. "Nem is ismerik ezt a lehetőséget" – véli dr. Wirth Gyula, aki szerint a pénz mellett leginkább az átfogó rendezőelv hiányzik. "Véleményem szerint ha egy érvekkel, kutatási eredményekkel alátámasztott terv kerülne a gazdasági miniszter elé, el lehetne érni, hogy kiemelt költségvetési pontként szerepeljen egy gyógyfürdő-hálózat kialakítása" – érvelt Wirth. Egy átfogó terv kidolgozása és következetes véghezvitele azonban eddig minden kormány számára túl nagy falatnak tűnt, bár kisebb-nagyobb beruházásokra sor került. A lehetőségek teljes kör? kiaknázásához azonban ennél többre lenne szükség. Budapesten a patinás gyógyfürdők egy részét a világháború óta csak elkoptatta az idő és az igénytelen javítgatás. A történelmi
szecessziós épületbelsők így már csak árnyékai saját maguknak.



Egerszalók Fotó: MTI

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!