Mellár Tamás Fotó: MTI
Az idei vándorgyűlés központi témája az európai csatlakozás küszöbén álló magyar gazdaság versenyképessége volt. Az előadások és a szekcióülések e témában igyekeztek az ország helyzetét meghatározni, és a követendő irányokat, illetve hangsúlyokat kijelölni. A helyzetértékelés kapcsán a közgazdászok részéről a legelmarasztalóbb kritikát kétségtelenül a gazdaságpolitika kapta. Elhangzott, hogy az elmúlt időszakban a gazdaság szinte összes makromutatója romlott, és az ezek mögött meghúzódó tendenciák és irányok komolyabb beavatkozás nélkül semmi jót sem ígérnek. A kialakult helyzetért a szakma elsősorban a politikai és a gazdasági érdekek egymástól való rémisztő eltávolodását teszi felelőssé. Az úgynevezett "választási gazdaságpolitika" átgyűrűzéséért, vagyis a gazdaság tényleges állapotától és lehetőségeitől elszakadt osztogatásért mind a kormány-, mind az ellenzéki oldalt felelősség terheli. Sajnálatos módon "a szellem kiszabadult a palackból" – jegyezte meg Mellár Tamás egyetemi tanár, a statisztikai hivatal első embere –, jelenleg nincs meg sem az erő, sem a politikai konszenzus arra, hogy sikerüljön azt újra visszazárni. "Sajnálatos módon ebben a helyzetben a gazdaságpolitika csak "egyfajta »showműsorrá« vált – jelentette ki Antal László, a Pénzügykutató Rt. munkatársa. Tipikus példája ennek a személyi jövedelemadó csökkentése körül kibontakozott politikai vita. Közgazdászok véleménye szerint az szja-kulcsok csökkentése a jelen helyzetben gazdasági szempontból elhibázott, hiszen semmiféle reformjelleg? váltást nem jelent. A fedezetét máshonnan kívánják előteremteni, s különösen akkor tűnik ésszerűtlennek a bevezetése, amikor a legnagyobb problémát egyébként is a fogyasztás magas aránya okozza.
A személyi jövedelemadó csökkentése helyett sokkal ésszer?bb lenne például a beruházási kedvezmények körét bővíteni.
Nagyon aggasztó az a tendencia – hangsúlyozták az előadók –, hogy míg az elmúlt időszakban a beruházások alig 1 százalékot meghaladó mértékben nőttek, ezzel szemben a fogyasztás mintegy 7-8 százalékkal. Ez természetesen csak következménye volt annak, hogy – mint azt Békesi László a helyzetértékelésében kifejezte – a bérek az elmúlt évben a tényleges gazdasági növekedés mintegy háromszorosát meghaladó mértékben növekedtek. Mindezt súlyosbítja, hogy a lakosság jó részének körében az európai uniós csatlakozással kapcsolatban további fokozott jóléti várakozások élnek. A gazdaságpolitikai szekció sajnálatos konklúzója a helyzettel kapcsolatosan az volt, hogy a gazdasági racionalitás által megkövetelt gazdaságpolitika jelenleg kívül esik a társadalmi elfogadhatóság határain.
Békesi László Fotó: Somorjai L.
2003. 09. 12. (VII/37)
