Talán kevesen tudják, hogy a parfümkészítők négyszáz különböző természetes eszenciával és háromezer szintetikus vegyszerrel dolgoznak. A természetes összetevőkből a mediterrán vidékeken található a legtöbb fajta: Grasse a jázmint, Törökország és Bulgária a rózsát, Firenze pedig az íriszt "adja" a parfümgyártók számára. A citrusfélék általában Olaszországból és Floridából "jönnek", a pacsuli Szingapúrból, a tonkabab Brazíliából, az ilang-ilang Mayotte-ból, a vanília pedig Madagaszkárról származik. A parfümkészítésben leggyakrabban használt virágokat – a rózsát és a jázmint – kézzel kell begyűjteni: kora reggel, késő júniustól szeptember végéig serénykednek a rózsaföldeken dolgozók, hogy mi otthon egy laza mozdulattal magunkra fújhassuk kedvencünket. Körülbelül három tonna rózsasziromra van szükség 1 kg rózsaeszencia kinyeréséhez. No és az ára? 1130 euróba kerül 1 kg bulgár rózsa, az ebből kivont eszencia pedig 5500 euróba; ez az ár felmehet akár 7000 euróig (1,82 millió forintig) is. A jázmin még drágább: 1 tonna virág szükséges 1 kg "abszolút formában" lévő anyaghoz, mely a Grasse-i jázmin esetében 1380 euróba kerül (ugyanakkor ez az összeg tízszer kevesebb, ha a virágok mondjuk "csak" Marokkóból származnak). Ezeket az adatokat talán könnyebb megérteni, ha belegondolunk, hogy majdnem nyolcezer jázminvirág ad ki 1 kg tisztán felhasználható jázmineszenciát.
A parfümkutatók újabb és újabb technikák egész sorát alkalmazzák: ma már nem okoz gondot egy rózsa kiküldése és megfigyelése az űrben; a modern csúcstechnológia képes arra is, hogy növényi jellegzetességek analizálását végezze akár egy dél-amerikai hegycsúcson. Az úgynevezett "headspace" technikának köszönhetően egy virág, egy kő, egy egzotikus növény vagy akár egy hely illatának meghatározása sem ütközik akadályba. E módszer segítségével a molekulákat egy üvegben "csapdába ejtik", majd kielemzik és újraalkotják azokat.
Azok a vállalatok, melyek az élelmiszer- és parfümipar számára illatosító anyagokat szolgáltatnak, évente dollármilliókat fektetnek kutatásokba és fejlesztésekbe. A technológiai fejlődésnek és a kémiai felfedezéseknek a parfümalkotók élvezik a legnagyobb hasznát. Az IFF, a parfümipar világelső illat- és nyersanyagellátója egy miniatűr rózsát küldött az űrbe a NASA egyik űrhajóján, hogy megfigyeljék az illatra gyakorolt mikrogravitációs hatást. Az űrhajósok optimális körülmények között nevelték a virágot, jó talajban és tápanyagokkal; folyamatosan ellenőrizték a hőmérsékletet, a fényt és a páratartalmat. A rózsa három fő összetevő molekulája annyira megváltozott, hogy ezáltal az IFF-kutatók felfedeztek egy "földön kívüli" illatot, mely sokkal virágosabb, mint a földi rózsáé. Természetesen az új "recept" megint korszakalkotó lesz, és valamelyik kozmetikai cég tovább erősíti majd pozícióját.
2003. 06. 27. (VII/26)
