Hetek Közéleti Hetilap

Férfiak kezelésben egy tokiói szépségklinikán. Új arcvonal Fotó: Reuters

A plasztikai sebészet mintegy harminc éve él önálló életet. Korábban szinte kizárólag a balesetből származó károsodások vagy születési rendellenességek korrekciójára használták, de az elsődleges orvostudomány fejlődésével a betegek mind nagyobb hányadát tudták a kórházi sebészeti, égési és más szakellátás keretei között megfelelően kezelni. Az így felszabaduló sebészeti kapacitás azonban nem maradt kihasználatlan: a hatvanas évek elejétől kezdtek megjelenni azok a páciensek (kezdetben kizárólag hölgyek), akik a műtéti beavatkozásnak esztétikai célból vetették alá magukat. Úgy tudni, az első híresség, aki plasztikai sebészhez fordult segítségért (legalábbis az első, aki ezt be is vallotta), Gina Lollobrigida volt. Az olasz filmsztár a csípőjét érezte túl szélesnek, és ezért radikális lépésre szánta el magát: két alsó bordáját is kivetette a kívánt forma elérése érdekében.

Új arc a főnöknek

A plasztikai sebészetet még ma is körülveszi némi titokzatosság. A pletykák és találgatások témája, hogy a szupergazdagok és világsztárok közül ki milyen testrészét alakítatta át, és hányszor. Van, aki több tucat műtétet vállal, hogy elérje az ideálisnak gondolt formát. A Londonban élő Cindy Jackson 39 plasztikai beavatkozás után saját bevallása szerint végre olyan szépnek találja magát, mint egy élő Barbie baba. Az Ohióból származó, ma 47 éves hölgy tizenkét év alatt nem kevesebb, mint 120 ezer eurót (körülbelül 30 millió forint) költött "szépülésre". Ennek során (egyebek között) hajátültetést, felső szemhéj korrekciót, zsírleszívást, mellnagyobbítást, könnyzacskó korrekciót, állrövidítést és arcbőrfeszítést hajtottak végre rajta az orvosok.

Elrettentő példaként általában Michael Jackson szín- és formaváltozásait szokták említeni. A rocksztárra a műtétsorozatok után családtagjai sem ismernének rá: túl szélesnek gondolt orrnyergét például addig vékonyíttatta, míg orrának hegye a szó szoros értelmében leesett. Ekkor már igazán rehabilitációs beavatkozásra volt szükség, hogy a meggyötört testrészt az orvosok újra összerakják.

Az esztétikai sebészet azonban ma már korántsem az elit kiváltsága: a jóléti országokban a középosztályhoz tartozók mind nagyobb hányada tekinti a szépségklinikákat a kozmetikus és divatszalon mellett az élet nélkülözhetetlen részének. Az egyszer?bb beavatkozások közül az Egyesült Államokban például tavaly 1,6 millió ráncfeltöltő botulin injekciót és 1,1 millió kollagén injekciót használtak fel; 1,36 millió páciensen alkalmaztak vegyi peelinget ("hámozást"), 915 ezren mikrodermabráziót (bőrlecsiszolást), 854 ezren pedig tartós szőrtelenítést, illetve hajbeültetést. Az ilyen beavatkozások néhány ezer dolláros költsége nem számít kiugró luxusnak e rétegeknek az öltözködésre, kozmetikára és fitneszre fordított kiadásaikhoz képest.

A plasztikai műtétekre vállalkozók életkora és nemi összetétele is egyre változatosabb: mind több tizenhét-tizennyolc éves igényli – általában anyja vagy barátnői ösztönzésére –, hogy új (az aktuális divattrendtől függően bővebb vagy szűkebb) mellbőséget szabjanak neki. A szépségklinikák új kuncsaftjai között egyre több a férfi. Egy nagy-britanniai klinika adatai szerint Londonban tavaly megkétszereződött a ránctalanító és alakformáló kezelést kérő férfiak száma. A klinika fejlesztési vezetője szerint legtöbben azért aggodalmaskodnak, hogyan fognak lépést tartani főnökeikkel és munkatársaikkal. A férfiak friss arcúnak, fiatalnak akarnak tűnni, hogy látszódjon, meg tudnak birkózni az erőpróbáló feladattal, mivel a munkaerőpiac egyre telítettebb.

A ráncfeltöltő Botox-kezelés során a homlok, ajak és szem környékére injekciózott toxin hatására az arc izmai képtelenek mozogni, így a ráncok és gyűrődések nem mutatkoznak. A hatás három-öt hónapig tarthat az első kezelés után, de a harmadik kezelés után már akár fél évig. Ez idő alatt a ráncok teljesen eltűnnek, és az illető látványosan megfiatalodik.

Az eljárás nem veszélytelen, mellékhatásokkal is járhat, ugyanis a befecskendezett anyag nem más, mint egyfajta gyenge idegméreg, amely megfeszíti és tulajdonképpen megbénítja az izmokat, így előfordulhat, hogy a kisimult arcú páciensek "baltaarcúvá" válnak, és többé nem lesznek képesek összeráncolni a homlokukat vagy hunyorítani a szemükkel. Nem véletlen, hogy a Hollywoodban különösen népszerű kezelés miatt a filmrendezők aggódnak, mondván, Botox-arcú színészeik nem képesek igazán árnyalt mimikára szerepeik eljátszása során.

A változás kora

A nyugati tendenciák Magyaroszágon kissé késve, de hasonlóan jelentkeznek. A Heteknek nyilatkozó szakemberek szerint nálunk a beavatkozást kérők döntő többsége még nő, bár újabban a férfiak között is megjelent az arc- (szemhéj-, orr- és szemöldök-) átalakító műtétek iránti igény, bár van, akinek a body building sajátos formájaként váll- és bicepsz protéziseket ültettek be. (Az így felépített lovag Bud Spencer-filmbe illő komikus helyzetbe kerülhet, ha egy konfliktus során kiderül, hogy a látványos izomköteg a karján szó szerint lufiból van)

Plasztikai sebészettel hat-nyolc állami intézmény és mintegy száz magánklinika foglalkozik Magyarországon. Ezekben évente több tízezer műtétre kerül sor, és az esztétikai célú beavatkozások száma két-háromszorosa a rekonstrukciós műtéteknek. Állami kórházakban a kezelés olcsóbb (az egyes kezelések ára mintegy harmada a magánklinikákon alkalmazott tarifáknak), és egyes korrekciósnak is minősíthető beavatkozásokat (például többször szült nőknél has- vagy mellplasztika) akár a társadalombiztosítás terhére is elvégeznek. A szűkös állami források miatt azonban nem tudják a csúcstechnológiát jelentő eszközöket beszerezni (az esztétikai sebészet az orvostudomány és ipar talán leggyorsabban fejlődő ágazata), így bizonyos beavatkozásokat eleve nem tudnak vállalni. A magánklinikák jobban felszereltek, ám jelentősen drágábbak (lásd a keretes árlistát), és nem mindig a legképzettebb szakemberek állnak rendelkezésre az ilyen intézményekben.

A nők – ahogy egy gyakorló orvos fogalmazott – jellemzően két időszakban érzik úgy, hogy változtatni akarnak alakjukon és megjelenésükön. A húszévesek úgy gondolják, hogy jobb esélyekkel találhatnak partnert maguknak, ha vonzóbb a külsejük. A másik gyakori eset a harmincöt-negyven éves hölgyek, akik – gyakran válás után, új partner választása előtt – mennek "kitataroztatni" magukat. Ők általában férjük vagy partnerük kritikus megjegyzései nyomán jutnak el arra a pontra, hogy felvállalják a drága és gyakran igen fájdalmas, nemegyszer pedig kockázatos műtéteket.

Az idősebbek között már újra több a férfi, akár külföldről is: korosodó urak szívesen járnak Németországból, Ausztriából, de akár Görögországból is megkopott férfiasságukat helyreállíttatni. Nem csak képletes értelemben: míg szexuális teljesítőképességüket a legendás hatású kék tablettákkal fokozzák, intim testrészeiket a műtőasztalon nagyobbíttatják meg, vagy éppen apró gyémántok beültetésével teszik egzotikusabbá. A nemi szerveken végzett beavatkozások iránt az igényt elsősorban a luxusprositúció és a pornóipar magyarországi fellendülése váltotta ki. Ebből a rétegből a "sztárokat" futtatóik előszeretettel küldik kezelésre Brazíliába, ahol egyes klinikák kifejezetten a szexuális célú beavatkozásokra specializálódtak. Az ilyen műtétek hirdetései "ellenállhatatlan igézőerőt" és fantasztikus szexuális teljesítőképességet ígérnek, ám az ebben az esetben fokozott kockázatokról szemérmesen hallgatnak. Itt van a mekkája a férfiból nőket (és fordítva) alakító szexműtéteknek is. (A héten az ausztráliai melegolimpián egy ilyen férfiból nővé operált versenyző éppen azzal keltett feltűnést, hogy délelőtt eredeti nevén a férfiak között indult egy atlétikai számban, majd délután már a női súlyemelésben igyekezett lekörözni leszbikus, ám született női versenytársait. A sportolók tiltakozása ellenére a melegolimpia döntnökei végül úgy döntöttek, hogy a tolerancia jegyében nem diszkvalifikálják a túlbuzgó atlétát.)

Szintén új, divatos beavatkozás a tekintet fiatalosabbá és csábítóbbá tétele érdekében a szemhéjon végzett szilvamag alakú vágás, vagy az ajkakat a karib származású divatmodellekhez hasonlóvá duzzasztó injekciók, amelyekkel sejtnedvhez hasonló olajat juttatnak a bőr alá. Az arcformát állrövidítéssel vagy arccsontlefaragással lehet változtatni, az előzetes komputeres minták alapján.

Arra a kérdésre, hogy ki dönti el végül, milyen beavatkozásra kerüljön sor, a beteg (aki a cehet állja) vagy az orvos (aki viszont felelős a műtét következményeiért), a lapunk által megkérdezett szakemberek egyöntetűen azt állították, hogy nemet mondanak, ha túlzott kockázatú vagy indokolatlan beavatkozásra kérik őket pácienseik. Igaz, tették hozzá, ha valakinek pénze van, itthon vagy külföldön úgyis elvégezteti azt, amit a fejébe vett.