hetilap

Dzsihádra készülő pakisztáni fegyveresek. A Paradicsomba tartanak? Fotó: Reuters

Az Egyesült Államok elleni merényletet követő megtorló akció kezdete óta a Musarraf vezette pakisztáni kormányra óriási nyomás nehezedik. Az Egyesült Államok és a Nyugat elvárja, hogy Pakisztán az amerikai katonai akciót támogassa, a lakosság körében azonban nagyon sokan az Afganisztánt uraló tálibokkal értenek egyet. Musarraf elnök hivatalosan szembefordult a tálibokkal és az Oszama bin Laden pénzelte al-Kaida terrorszervezettel, ennek ellenére Pakisztánból tömegek vándorolnak Afganisztánba, hogy harcolhassanak a tálibok oldalán.

Az önkéntesek ahhoz a tömegmozgalomhoz tartoznak, amely az utóbbi hetekben Szofi Mohammed pakisztáni iszlám vallási vezető körül bontakozott ki. "Különleges pillanat ez a világtörténelemben – jegyezte meg Mohammed a napokban. – Először fordul elő, hogy az iszlámmal szemben álló erők egyesültek az iszlámmal szemben…" Mohammed állítása, miszerint az Egyesült Államok nem a tálibok, hanem az iszlám ellen visel harcot, számos pakisztáni fiatal és idős muszlim hívőre nagy hatást gyakorolt. 

További aggodalomra adhat okot, hogy a New York Times értesülései szerint a pakisztáni hírszerzés évek óta tud az al-Kaida terrorszervezet ténykedéséről. A pakisztániak tudtak róla, de nem tettek semmit a tálibok és Oszama bin Laden között egyre szorosabbra fűződő viszony ellen sem. Sőt, a pakisztáni titkosszolgálat afganisztáni táborokban képzett ki terroristákat, akiknek az ellenséges Indiában kellett akciókat végrehajtaniuk. Washington szerint a pakisztáni titkosszolgálat soha nem vett részt az al-Kaida vagy bin Laden Amerika-ellenes terrorakcióiban, de tétlenül nézte végig, ahogy egyre szorosabbra fűződik a viszony a tálibok és az al-Kaida között. 

Ez azért is megdöbbentő, mert a pakisztáni titkosszolgálat tíz évvel ezelőtt még a CIA egyik legjelentősebb szövetségeseként ténykedett a szovjetek elleni harcokban. Kulcsszerepet töltött be a frontvonalon harcoló forradalmárok és a CIA közötti kommunikációban. A CIA adta a pénzt és a fegyvereket, de a pakisztáni titkosszolgálat juttatta be ezeket az ország területére. A háború végeztével azonban a két titkosszolgálat közötti szövetség fellazult, Washington pedig egyre nyíltabban szólalt fel a pakisztáni nukleáris fegyverkezéssel szemben. 1990-ben már szankciókkal is sújtotta Pakisztánt atomprogramja miatt.

"Miután a szovjetek elhagyták Afganisztánt, otthagytak bennünket a háborúból következő problémákban, jött a menekültáradat, a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a Kalasnyikov-kultúra" – jegyezte meg keserűen Szamszad Ahmad pakisztáni ENSZ-nagykövet.

Pakisztán közben Afganisztánban a pastu nemzetiség támogatásával a tálibokat hatalomra juttatta, akik pakisztáni segítséggel rövidesen az ország nagy részére kiterjesztették uralmukat…

Egy nyugati újságíró, az egyik "szent háborúba" induló pakisztáni menet szemtanúja beszámolt arról, hogy az egyik településen a helybéli lakosok virágesővel és bátorító szlogenek kiáltozásával üdvözölték az Afganisztánba tartó katonákat. A férfiaknál puskák, rakétavetők, gránátok voltak. A CNN értesülései szerint egy másik faluból mintegy ötezer pakisztáni fegyveres vette az irányt Afganisztán felé, hogy a tálibok oldalán harcolhasson a "szent háborúban". Akiknek nem jutott modern fegyver, baltákkal és kardokkal vonultak fel. 

"Öreg ember vagyok – mondta a hetvenéves Sah Vazir, a pakisztáni hadsereg nyugalmazott tisztje, akinél egy 1920-as évekbeli francia karabély volt. – Szerencsésnek tartom magam, hogy én is mehetek, és talán mártírhalált halhatok…"

"Nem aggaszt bennünket a halál – jelentette ki egy parancsnok a sok közül. – Ha dzsihádban veszünk el, az sokkal jobb, mint az élet. A Paradicsomba jutunk…" Egy fiatal gyógyszerész szintén a bevonulókkal tart: "Nem tűrhetem az amerikaiak bombázását és kegyetlenségét. A muszlimok nem maradhatnak csöndben." Egy 21 éves diák anyja bátorítására fogott fegyvert: "Anyám elküldött, hogy harcoljak a hitünkért." Az édesanya eladta ékszereit, hogy tudjon egy Kalasnyikov géppuskát venni a fiának.

A napokban Musarraf pakisztáni elnök hangot adott aggodalmának, miszerint India Pakisztán megtámadására készül Kasmír tartomány felől. A pakisztáni elnök kijelentette, hogy Pakisztán "megleckézteti" szomszédját, ha az támadásba lendül. A CNN hírtelevíziónak adott interjújában George Fernandes indiai védelmi miniszter "ostobaságnak" nevezte a gyanúsítást. "India történelme során soha sem kezdeményezett háborút" – szögezte le Fernandes.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek