Karl Pfeifer bécsi újságírót az a megtiszteltetés érte, hogy az ATV Sajtóklubjában lehülyézte őt a (szélső)jobboldal hecc- és illemtanára, Bayer Zsolt. Pfeifer úr már pusztán ezáltal is a magyar belpolitika szereplőjévé vált, ami nem csekélység, ha meggondoljuk, milyen sok az osztrák újságíró, és közülük mily kevesen jutnak el a magyar közönséghez. Ami a lehülyézést illeti, ez egyébként nemcsak a kitűnő Bayer elbáy(er)oló modoráról árulkodik, hanem arról is, hogy az elismerő minősítést az egész jobboldal nevében adta – ezt kell mondanunk, tekintettel arra, hogy a szeánszon jelen lévő másik három (szélső)jobboldali elmebajnok (Bencsik, Járai és Lovas) nem tett ellenvetést. Márpedig ők csakugyan az egész "keresztény-nemzeti" tábort képviselik Hencidától Boncidáig, akarom mondani Orbán-mellékétől a Csurka-hátig.
Azt ugyan nem tudom, konkrétan melyik írásával ingerelte Karl Pfeifer a jobboldal "agyas Bubuját" (vagy ha így jobban tetszik: agy-Bayerét) erre a márkás minősítésre, de azt tudom, hogy Pfeifernek csak az utóbbi másfél hónapban is legalább tíz cikke és egyéb írása jelent meg hat ország hét lapjában (az internetújságokat nem számítva), és ezekben mind a szélsőjobboldalt, az antiszemitizmust támadta és leplezte le. Karl Pfeifer nem fukarkodott az Orbán–Járai–Bencsik–Csurka-féle "keresztény-nemzeti" nagyhaza
pardon, nagy tábor kemény bírálatával sem, miáltal korábban Ausztriában, Németországban, Angliában, Olaszországban és Izraelben kellőképpen javította a nagyközönség szemében a Teleki–Hóman–Orbán–Bayer-féle kurzus imázsát
Hát ez az, amiért irigylem Karl Pfeifert: van módja odasózni hat ország sajtójában is az antiszemita uszítóknak, a terrorizmussal is cimboráló szélsőjobbnak, a keresztény tanítást kiforgató, azzal visszaélő demagógoknak. Van módja, és oda is sóz nekik, újra meg újra, nem fáradva élete hetvenharmadik évében sem. És elevenjükre tapint.
A Bayer és Tsai-féle lehülyézés ehhez már csak hab a tortán.
(A szerző újságíró, volt országgyűlési képviselő)
2001. 11. 30. (V/48)
