hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Terrorizmus: az mi
Vita az Ensz-ben

2001. 10. 14.
Minél szélesebb a terror elleni koalíció, annál nagyobb annak esélye, hogy sikerrel vívhatják meg ezt a rendkívül bonyolult és sokrét? harcot. Az Egyesült Nemzetek Szervezete természetes keretként kínálkozna e harchoz, ezért határozott úgy a világszervezet, hogy nemzetközi konvenciót alkot a terrorizmus ellen. A Közgyűlés ebből a célból összehívott tagjai azonban sem a terrorizmus, sem a terroristák körének meghatározásában nem tudtak megegyezni. 

A dél-afrikai Durbanben rendezett rasszizmusellenes világkonferencián a Nyugat és Izrael állt a támadások fókuszában. Az Egyesült Államok és Izrael távozását követően az Európai Uniónak még sikerült kompromiszszumos javaslatot elfogadtatnia a kormányképviselőkkel a dél-afrikai konferencián. A részt vevő nem állami szervezetek azonban Izraelt és a zsidóságot súlyosan elítélő rasszista határozatot fogadtak el. 

A Nyugat és a harmadik világ közötti durbani vita a New York-i ENSZ-közgyűlésen is folytatódott. Ezidáig nem született megegyezés, mivel a harmadik világ országai ragaszkodtak ahhoz, hogy a nemzeti felszabadító mozgalmak fegyveres harcát még akkor se minősítsék terrorizmusnak, ha az békés polgári lakosok szándékos elpusztításával akarná elérni politikai céljait. Így a kérdést az állam- és kormányfők novemberben sorra kerülő találkozójára halasztották.

Amikor a "harmadik világ", "Dél" vagy – maói terminológiával – a "Világfalu" a nemzeti felszabadító mozgalmakat ki akarja venni a terrorista körből, lényegében egyre gondol. Arafatot és a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, valamint a Hamasz és az Iszlám Dzsihád ön- és tömeggyilkos szervezeteit akarja tisztára mosni, és helyükbe Izraelt és a zsidóságot, valamint az Egyesült Államokat akarja a legfőbb terroristaként beállítani. Ez a központi témája az ötvenkilenc tagországból álló Iszlám Világkonferencia Katarban zajló tanácskozásának is e napokban. Nem véletlen, hogy az iszlám világon végigsöprő tüntetéseken az Egyesült Államokat és Izraelt jelölik meg terroristaként. A közép-izraeli Afula buszpályaudvarán végrehajtott gyilkos merénylet elkövetője Bejrútban, a Hezbollah televíziójában vetített filmen ezt közölte: "Most megyek, és megölöm az izraeli terroristákat." 

Pedig nem csinált mást, mint lopott izraeli katonai uniformisba bújva válogatás nélkül gyilkolta az autóbuszra várakozókat. 

Az angol–amerikai koalíció időközben megindította a terroristákkal szembeni afganisztáni ellencsapását, hogy Oszama bin Ladent, a terroristakiképző bázisokat és a tálib rendszert elpusztítsa. Bin Laden maga is meghirdette "szent háborúját a zsidók és a keresztények ellen". "Addig nem lesz béke az Egyesült Államokban, amíg Palesztinában nem lesz béke" – jelentette ki bin Laden. Az al-Kaida azonban nem az egyetlen terroristafészek a világon. A másik fő bázis ma a Jasszer Arafat által ellenőrzött Gázai övezetben helyezkedik el. Itt újította fel a palesztin terrorista vezér a hetvenes évektől a nyolcvanas évek elejéig a Szovjetunió segítségével Dél-Libanonban kialakított terrorista tevékenységét. 

Akkoriban ott gyülekeztek kiképzésre az IRA, a német Baader-Meinhof, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF), a francia szélsőjobboldali Action Directe, az olasz Vörös Brigádok, a Japán Vörös Hadsereg és az Iráni Forradalmi Gárda emberei, akik ki is segítették egymást. A Japán Vörös Hadsereg emberei a lodi repülőtéren keresztény zarándokokat mészároltak le, a német terroristák pedig részt vállaltak az entebbei gépeltérítésben, és a Palesztin Felszabadítási Front az Odfried Hepp vezette neonáci csoporttal közösen hajtott végre terrorakciókat Európában elhelyezkedő izraeli és zsidó célpontok ellen. A libanoni gyülekezésnek a mai izraeli miniszterelnök, az akkori hadügyminiszter Ariel Saron irányította 1982. évi libanoni hadműveletek vetettek véget, és a PFSZ-t Tuniszba száműzték.

Az 1994-ben aláírt Gáza–Jerikó egyezmény a Palesztin Hatóság alá rendelte e vékony tengerparti sávot, amelyen Arafat terrorista bázist hozott létre, ahol tucatnyi terrorszervezet épített ki öngyilkos bombagyárakat kiképző erődítményeket, s amely logisztikai bázist és menedékhelyet nyújt a palesztin terrorszervezeteknek. Innen indulnak ki az izraeli polgári és katonai célpontok ellen elkövetett terrortámadások, annak ellenére, hogy békeszerződés van érvényben Izrael Állam és a Palesztin Hatóság között. Így az amerikai–brit hadművelet ahhoz az operációhoz hasonlítható, amelyben a sebész ugyan eltávolítja a rákos sejtet a beteg testből, de az áttétekhez nem nyúl.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!