Az idei nyár ismét kitett magáért: a hőmérő higanyszála soha nem látott magasságba
szökött, nem csoda hát, hogy a tomboló hőség elől, aki csak teheti, a víz mellé,
a strandokra menekül. Már ameddig erre lehetősége van. Bizonyos országokban ugyanis,
mint például Marokkóban, lehet, hogy befellegzett a strandkultúrának, s a napozóágyak
illetve törülközők helyét hamarosan imaszőnyegek veszik át. Az Igazság és Könyörületesség
elnevezés? iszlám csoportosulás helyi fundamentalistái nem mást tűztek ki célul,
mint a turistáknak a strandokról történő kiebrudalását. Allah elkötelezett hívei
egyetlen óriási, szabadtéri mecsetté szeretnék átalakítani a Földközi-tenger,
illetve az Atlanti-óceán partját. A siker érdekében Mehdia városában például
hosszú köntösbe öltözött, szakállas próféták lepték el a strandokat, megtérésre
szólítva fel a rekkenő hőségben a hasukat süttető turistákat. Teszik ezt aközben,
hogy a vallásuk legfőbb vezetőjének tekintett VI. Mohamed király pár száz méterrel
arrébb önfeledten hódol kedvenc vízisportjának, s egy jetski hátán lovagolva a
tenger hűsítő habjain keres enyhülést a forróságban. Kissé közelebb lakó osztrák
szomszédaink még nyugodtan hódolhatnak strandszenvedélyeiknek. Az elmúlt hétvégén
a hőség elől a bécsiek többsége a Duna-szigetre, illetve a "bécsiek tengerének"
nevezett Fertő-tóhoz menekült, nem kis fennakadást okozva a közlekedésben: a kígyózó
kocsisorok miatt több utat le kellett zárni, a tó partján levő parkolók pedig már a
délelőtt folyamán megteltek.
Olaszországban a hőség igazi régészeti csemegét kínált: az ország északkeleti részén
a Dolomitok oldalán a hőhullám miatt két nap alatt két métert olvadó Marmolada
gleccser alól felbukkant egy "jégváros", amit még az első világháború során
építettek az osztrák–magyar csapatok. Történészek már eddig is sokat beszéltek a
3 ezer méter magasan fekvő, jég alá zárt városról, amely most saját valójában is
bemutatkozott: a hótakaró alól bunkerek, barakkok, börtöncellák és raktárépületek
kerültek elő. Az olaszok által a közelben épített erődök szintén láthatóvá váltak.
Hétfőn 2250 méter magasan, az Adamello gleccser jege alól egy első világháborús
katona csontváza is előkerült.
Franciaországban a Mont Blanc Les Chaux nev? gleccsere alól második világháborús
bomba bukkant elő. Ezen kívül találtak száz majomcsontvázat is: ez azonban korántsem
az evolúció valamely lépcsőjét igazolja, pusztán azt, hogy itt zuhant le az a repülőgép,
amely kísérleti alanyként szállította volna a majmokat egy laboratóriumba.
Olaszország alacsonyabban fekvő területein nem a jég, hanem a tűz okozott problémát:
csak augusztusban eddig hétezer bozóttűzről érkezett híradás – ez 20 százalékkal
több, mint tavaly.
Az erdőtüzek Görögországot sem kímélték az idén: mintegy 70 ezer hektárnyi erdőt
emésztettek meg, Számosz szigetének 20 százaléka vált a lángok martalékává. Az
idei nyár legforróbb napja e hét csütörtök volt, amikor 44 Celsius fokra kúszott
fel a hőmérő higanyszála.
Horvátországban szintén szomorú következményekkel járt a nagy meleg: összesen
negyvenen haltak meg, akik a hőség miatt szívinfarktust kaptak. A horvát hatóságok
katasztrófa sújtotta területté nyilvánították az ország észak-keleti térségét,
ahol az aratás a tavalyinál várhatóan 50-70 százalékkal kevesebb gabonát hoz majd.
Törökországban a hőséget különösen azok az ezrek viselik nehezen, akik a tavaly
augusztusi földrengések miatt még ma is az előregyártott elemekből sebtében felállított
házakban laknak. Jugoszláviában egy személy öngyilkosságot követett el, mert nem
tudta elviselni az óriási hőséget. A bel-grádi hatóságok arra figyelmeztették az
embereket, hogy a legmelegebb órákban maradjanak otthon és igyanak annyi folyadékot,
amennyit csak lehet. A víz azonban komoly gondokat okoz – néhány terület súlyos vízhiánnyal
küzd, másutt pedig a korszerűtlen rendszer képtelen a város magasabban fekvő területeire
felpumpálni a vizet.
2000. 08. 26. (IV/35)
