hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Déneske milliói

1999. 08. 28.
1994. március 16-án egy Heves megyei kistelepülésen megvertek otthonában egy 86 éves asszonyt, aki később meghalt a kórházban. Az ügy első számú gyanúsítottjává a roma származású, iskolázatlan, szakértők szerint gyenge idegzet? Pusoma Dénes vált. A nyomozás során számos körülmény utalt Pusoma bűnösségére: egy szemtanú úgy vallott, hogy a bűntény délutánján látta bemenni a férfit a néni házába, sőt szagmintát is azonosítottak a gyanúsítottól. A fiatalember a rendőröknek, majd az ügyész kérdéseire is mindvégig tagadta, hogy bántotta volna az áldozatot, a nyomozás "fordulópontja" viszont az volt, amikor Pusoma korábbi cellatársánál egy általa írt levelet találtak, amelyben elismeri, hogy bántalmazta Rozi nénit. Ezt a levelet ugyancsak bizonyítékként fogadta el a bíróság, amely 1995-ben több mint hat év börtönre ítélte a roma férfit. 1996 júniusában azonban a rendőrség elfogta a valódi tettest. A perújítás során a bíróság megállapította, hogy az első fokú eljárás koronatanúja – a szomszéd – elmebeteg volt, a vádlottról azonosított szagminta pedig semmit sem bizonyít, hiszen sokszor megfordult a lakásban. 1996. május 30-án félbeszakították az ítéletet, majd később felmentették Pusomát. A férfi ezt követően kártérítési pert indított. Tragikus, hogy nem várta meg az ítéletet: idegrendszerét olyannyira megviselte a 26 havi börtön, hogy 1997 augusztusában felakasztotta magát. Az örökösök 2,4 millió forint kártalanítás megállapítását kérték a bíróságtól. Idén június 3-án az Egri Városi Bíróság elutasította a kártérítési igényt. A tárgyaláson a bíróság a büntetőeljárási törvény azon passzusával indokolta döntését, miszerint ha egy vádlott nem fellebbez az első fokú elmarasztaló ítélet ellen, később akkor sem igényelhet kártalanítást az elszenvedett börtönbüntetésért, ha bebizonyosodik az ártatlansága. A magyar államot képviselő Igazságügyi Minisztérium (IM) alperesként mindenesetre az első pillanattól kezdve ellenezte a fizetést. Érvelésük sarokpontja, hogy a büntető-eljárási törvény szerint nem illeti kompenzáció azt, aki nem nyújtott be fellebbezést, vagyis az ártatlanul meghurcolt hibája anyagi szempontból érdektelenné teszi az állami hatóságok – és az általuk felkért védő – mulasztásait. A rokonok ügyvédje, dr. Magyar Elemér a közelmúltban elkészítette a fellebbezést, amely kifogásolja az első fokú ítéletet. Izing Antal, lapunk munkatársa, Pusoma Dénessel még tragikus halála előtt többször beszélgetett. Ismerte a szerencsétlen sorsú roma férfi életét, naivságát. Alábbi írásában egy képzelt beszélgetést írt le Pusomával.



Tragikus sorsú ember. A "gépezet" áldozata    Fotó: MTI

Tudom, nem volt velem könnyű, néha erősre ittam magam, és olyankor mondtam mindenfélét.
Azaz egyetlen mondat mégis piszkál. Az, amit a temetésem után a Manci kiabált ki a
kapuján az ügyvédemnek:

– Az áldozat sírjánál is jártak?

– Kinek az áldozatánál?

– Tudják azt maguk – és itt a Manci arra gondolt, hogy hiába ez a nagy felhajtás körülöttem,
hiába lettem rablógyilkosnak mondva, aztán mégis felmentve, hiába vallotta be Danó
Alex többször is, hogy ő volt, a Manci akkor is tudja valahonnan, hogy bizony én
voltam, csak én lehettem, vagyis én vertem agyon a Róza mamát. Ezért kiabált ki a
kapuján az ügyvédemnek a temetés után, aki mellett ott volt az újságíró is, akitől
a Hedvig kocsmában azt kérdeztem, hogyan lehet írni, mert akarok, és ő azt mondta:
csakis írás közben.

Tudatom, hogy sokkal okosabb vagyok azóta. Manapság már egy fellebbezést meg tudnék
írni, tudnám, hogy azt három példányban kell a bíróságnak átadni. Tudnám, hogyha
vádolnak, és én nem fellebbezek, csak azt motyogom, mint egy tökkelütött, hogy "hát,
ha a szemembe mondják, hogy én öltem meg Joachim bácsit is és a Rozi nénit is, akkor
én vállalom a következményeket". Ezzel a mondattal ástam el magam, de mit tehettem
volna, nagyon meg voltam illetődve, és én a bíróságról úgy tudtam, hogy mindig az
igazat, csakis az igazat mondja, és amit ő kimond, az szent, azzal nem lehet vitatkozni.




És még a bíróságot is félrevezettem.

Nekem felróható módon ugyanis okot szolgáltattam arra, hogy a gyanú reám terelődjék.
Amikor tanúként hallgattak meg, azt mondtam: "Álmodok a Rozi nénivel, látom a testét,
egyik oldalon véres az arca, féloldalán fekszik, és az asztal négy lába Róza mama
mellett van." Ez elég ok. Írja is a Magyar Állam mint alperes. Ha ennyi ésszel, meg
egy vödör mésszel, amennyi most van nekem, visszatérhetnék, sofőr lennék, mindig
egyedül vezetve, rakományommal mögöttem olvasnék térképet, és az összes út menti
szőke tudná, hogy én vagyok a Dénes, minden útmentén gyalogló tudná, hogyha én jövök
arra kék IFA-val, akkor felveszem, és Pesttől Abonyig jól kikérdezném őket, hogy még
többet tudjak az emberiségről.

Arról, amelyik makacsul állította rólam – anyám neve: Makó Angyalka –, hogy
1994. március 16-án 17 és 18 óra között behatoltam Róza mamához, aki az én többszöri
felszólításom ellenére sem adta át nekem az ő pénzét, mire én bántani kezdtem,
vagyis ökölnek látszó öklömmel nagy erej? csapásokat mértem a fejére. És azt
mondták, hogy Róza mama ebbe halt bele egy hónap múlva, de úgy ám, hogy egy
pillanatra sem tért magához, egy mondat erejére sem, egy mondatéra, erre se: "Nem,
nem a Dénes volt."



Hat évre ítéltek.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!