Laktanyában. Menekülés a hosszú alvásba
Szerelmi csalódástól a halál vágyáig
B. GY. 20 éves kisvárosi fiatalember, a seregben a csuklója felett megvagdosta a
bőrét. Budapestre kísérővel jött, a vonaton öklével betörte a vonat ablakát. Az
indoka az volt, hogy a barátnője egy másik legénytől gyereket várt. Egyébként
rossz körülmények közt élt, a szülei elhagyták; átlagos intellektusú ember, a
közösségi terhelést nehezen viselte. Foglalkozása kőműves. Az eset után
leszerelték.
P. A. szintén 20 éves, szintén megszakadt partnerkapcsolat miatt vett be rengeteg
gyógyszert. Apja alkoholista volt, anyja – mikor a fiú 10 éves volt – öngyilkos
lett és meghalt. Van egy húga is, aki akkorra már megházasodott. P. A. barátnője
levélben közölte a sráccal, hogy szakít vele, és bár gyereket vár tőle, nem fogja
megszülni. Attól kezdve a fiú nem evett, mindenkivel barátságtalan volt, majd egy
napon bevette a gyógyszereket. Kórházba szállításakor nagyon durván szidta a
szüleit, főleg apját. Előzőleg is volt már egy öngyilkossági kísérlete, a metró
elé akart ugrani, de lefogták. Nem maradt senkije, így a sereg mint közösség
felértékelődött az életében. Visszaküldték szolgálni.
B. L. ugyancsak 20 esztendős, zsilettel felvágta az ereit, mert az alapkiképzésen
beígért kimenőt nem kapta meg. Erős bezártságérzése volt a laktanyában, nehezen
bírta a militáns dresszúrát. Szülei elváltak, anyjával élt, korai
partnerkapcsolata miatt elhanyagolta az iskolát, anyja tartotta el őt és barátnőjét
is. Kevés volt az elvárás a szülők részéről. A kezelés után az orvosok
elintézték neki a rendszeres kimenőt. Később szakmát tanult és megházasodott.
K. P. 19 éves, elmondása szerint ki akarta próbálni, hogy bírja-e a sereget, de nem
bírta. Eleve averzióval viseltetett a zöld egyenruhával szemben. Naplót vezetett,
amelyben leírta vívódásait. Mikor társai ezt megtalálták, elkezdték gúnyolni,
poénok céltáblája lett, röhögtek rajta. Ezeket olyan rosszul viselte, hogy üvegbe
öklözött és egy cserépdarabbal felvagdalta az ereit. Apja egyébként tornatanár
volt, aki örökké elégedetlen volt a fia muszklijával. Mikor a fiú erdésznek akart
tanulni, a zord atya építőipari suliba küldte. Barátai nem voltak, nem közeledett
nagy érzelmekkel senkihez. A terápia után leszerelték.
Felmerül a kérdés, hogy egyenes következménye volt-e a srácok tette az
előzményeknek? Nem. Ők mégis valamiért így döntöttek. A pszichológus szerint az
öngyilkosságra való hajlam örökölhető. A családban látott "problémamegoldó"
képleteket a gyermekek hajlamosak elsajátítani. Vannak, akik sok-sok alternatívát
látnak problémáik megoldását illetően, vannak, akik kevesebbet, de sajnos olyanok is
akadnak, akik úgy akarnak szabadulni a krízishelyzetektől, hogy elfordulnak az
élettől. "A problémák azért vannak, hogy megoldjuk azokat, nem azért, hogy
elforduljunk az élettől miattuk" – mondta ki az ősi bölcsességet Bognár főorvos
úr.
A katonaság kötelékébe elvileg csak lelkileg egészséges emberek kerülhetnek. Az
alkalmassági vizsgálaton nézik a jelöltek intelligenciaszintjét, problémamegoldó
képességét, alkalmazkodási képességét, lelki érettségét. A lelki éretlenség
megnyilvánulhat a felelősségérzet hiányában, egoizmusban, veszélyeztetettség
érzékelésének hiányában, az akarati élet hiányában – ami azt jelenti, hogy ami
eszébe jut, azt teszi. A gyakran dekompenzálódó – személyiségükben egyensúlyt
vesztő – embereket régebben pszichopatáknak nevezték, ma már személyiségzavarban
szenvedőknek hívják őket. Az ilyeneket ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánítják,
bízva abban, hogy 25 éves korukig megérik a személyiségük. Drog- és
alkoholfüggőket nem soroznak be.
1998. 08. 01. (II/31)
