Tüntetés Szudánban az amerikai támadás után. Kiűznék a jenkiket Fotó: MTI
Bin Laden szerepet játszott a rijadi és a dhahrani terrorista merényletekben,
amelyeknek 24 amerikai állampolgár is áldozatául esett. Nevét korábban
összefüggésbe hozták egy jemeni hotel ellen 1992-ben elkövetett támadással, a
Hoszni Mubarak egyiptomi elnök elleni 1995-ös merénylettel, a New York-i
Világkereskedelmi Központ elleni terrorista támadással, melynek 3 áldozata volt, és
százak sérültek meg, valamint az amerikai csapatok elleni szomáliai támadással,
amelynek során szintén százak sérültek meg. Bin Laden szerepet játszhatott a II.
János Pál pápa elleni római merényletben 1981-ben is. Az amerikai küldött arról is
beszámolt, hogy Laden emberei hat esetben próbáltak meg felrobbantani amerikai polgári
repülőgépeket a Csendes-óceán felett.
Amikor a mudzsaheddinek oldalán harcolt Afganisztánban a Szovjetunió ellen, az amerikai
fegyverek és dollárok elősegítették bin Laden ügyét. Miután a Szovjetunió
1979-ben megtámadta Afganisztánt, bin Laden vagyonából támogatta az afgán
ellenállást, és maga is harcolt a háborúban. A tízéves háború során az akkor
még szaudi állampolgár bin Laden segített megalapítani a Maktab al-Khidamat-ot, a
"Szolgálati Irodát", amely ötven országból toborzott katonákat az afgán
ellenállás számára, és buldózereket és más felszereléseket szállított
Afganisztánba.
Bin Ladent Szaúd-Arábiába viszszatérve hősként ünnepelték, ám hamar fellázadt,
mivel az ország vezetőségét korruptnak és nem eléggé elkötelezettnek tartotta.
Apja Rijadban egy építőipari cég vezetője és Fahd király építésze volt. Bin
Laden a családját is faképnél hagyta, és 1991-ben Szudánba költözött. Az
Egyesült Államok azonban nyomást gyakorolt a szudáni kormányzatra, és bin Ladennek
1996-ban innen is távoznia kellett.
Mióta visszatért Afganisztánba, a 250 millió dolláros magánvagyonnal rendelkező bin
Laden az iszlám tálibok védelmét élvezi. A terrorista vezér pedig mindent megtesz
annak érdekében, hogy Afganisztánban szívesen lássák – jegyzi meg a Time amerikai
magazin. Bin Laden többszáz iszlám iskolát finanszíroz mind Afganisztánban, mind
pedig Pakisztánban. Nem meglepő hát, hogy Mullah Mohammad Omar, aki megalapította
négy évvel ezelőtt az iszlám talib mozgalmat, kijelentette: "Osszama bin Laden
Afganisztán vendége. Nem gondolnám, hogy ő áll a távoli Afrikában történt
robbantások hátterében."
Bin Laden Afganisztán kopár hegyei közül egy többmillió dolláros szervezetet
irányít, amely terroristák pénzelésével, kiképzésével és felfegyverzésével
foglalkozik. Amerikai források szerint a szervezet globális szintű, mintegy háromezer
elkötelezett követővel képviselteti magát Szaud-Arábiában, Jemenben, Szudánban,
Egyiptomban, Líbiában, Eritreában, Szomáliában, Boszniában, Csecsenföldön, a
Fülöp-szigeteken és Malajziában.
A terrorszervezet magját az 1979-89-es afganisztáni háború arab veteránjai teszik ki.
A mudzsaheddinek ("szent harcosok"), akik Afganisztánban a szovjet invázió ellen
harcoltak, hazatérve szülőföldjükre egy Észak-Afrikán, a Közel-Keleten és
Közép-Ázsián átívelő hálózatot hoztak létre. Ez év februárjában bin Ladennel
az élen több terrorista csoport kinevezte magát "A Nemzetközi Iszlám Front a
Zsidók és Hittérítők Ellen Vívott Szent Háborúért" nev? szervezetnek, és
fatvát, azaz vallási rendeletet adtak ki, melyben felszólítják a muszlimokat arra,
hogy amerikai civileket gyilkoljanak. A fatva aláírói között szerepel a Dzsaáma
Iszlámia, amely szervezet már két évtizede harcol az egyiptomi "világi"
kormányzat ellen. Ez a szervezet hajtotta végre Egyiptom legvéresebb terrorista
akcióját tavaly novemberében, amikor Luxor közelében a Királyok Völgyében 58
turistát mészároltak le. Az Iszlám Dzsihád elnevezés? terrorista szervezet szintén
aláírta a fatvát. Ez a csoport leginkább Anvar Szadat egyiptomi elnök 1981-es
meggyilkolásáról vált ismertté.
Mivel bin Laden személyes vagyonából támogatja a terrorista támadásokat, gazdasági
szankciókkal és a nemzetközi közösség elítélő nyilatkozataival nem lehet ellene
harcolni. William Cohen amerikai védelmi miniszter elmondta, hogy ennek
figyelembevételével "kénytelenek voltunk egészen másképpen megközelíteni a
problémát". Az afrikai merényletek után amerikai titkosszolgálati ügynökök több
elektronikus üzenetet fogtak – főképpen szatelit telefonhívásokat bin Laden és
társai között –, amelyek a szaúdi disszidenst összekapcsolták a robbantásokkal.
Augusztus 14-én George Tenet, a CIA igazgatója úgy határozott, hogy a bizonyítékok
elegendőek. A rakétatámadásnak nemcsak bosszú volt a célja. Amerikai tisztviselők
szerint a csapással az is volt a cél, hogy megakadályozzanak további robbantásokat,
melyekről az elfogott üzeneteken keresztül tudomást szereztek.
Bin Laden afgán táborai és a szudáni vegyi üzem – amely Szudán iszlám kormánya
szerint kizárólag gyógyszereket gyártott – már régóta a Pentagon célpontjai
között szerepeltek, így könny? volt megtervezni a támadást. Végső lépésként
számítógéppel modellezték annak a kockázatát, hogy a szudáni üzemben keletkezett
robbanások nem szabadíthatnak-e fel mérgező gázokat Szudánban. Miután a vegyi
anyagokról, az időjárásról és a szélirányról való adatokat összevetették, arra
a közvetkeztetésre jutottak, hogy a káros hatások minimálisak lesznek.
A U.S. News & World Report cím? amerikai magazin értesülései szerint bin Laden
több tisztje és támogatója odaveszett a rakétatámadásban, a terroristavezér maga
azonban nem.
"A harc még el sem kezdődött" – szögezte le egy londoni arab nyelv? újságban
bin Laden az egyik közvetítőjén keresztül, és ígéretet tett további akciókra.
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter is figyelmeztetett: "nagyon fontos az
amerikaiaknak megérteniük azt, hogy előfordulhatnak bosszúakciók". A
légicsapásokat követően világszerte igen sok fenyegetés érkezett amerikai
nagykövetségek és más amerikai létesítmények ellen. Sőt a dél-afrikai "Planet
Hollywood" nevű, amerikai tulajonban lévő étterem elleni bombatámadás és a Tel
Aviv-i merénylet nyomán sokan figyelmeztetnek arra, hogy elszabadulhat a "megtorlásra
bosszút" spirál.
1998. 08. 29. (II/34)
