Eközben különböző zsidó szervezetek a világ minden tájáról jelezték
tiltakozásukat, hogy a tábor körül felállított keresztény szimbólumok sértik az
itt megölt, túlnyomórészt zsidó áldozatok emlékét. A jeruzsálemi Yad Vashem
múzeum követelte a felállított keresztek eltávolítását. A múzeum igazgatósága
Aleksander Kwasniewski lengyel elnökhöz intézett levelében provokációnak nevezte a
történteket, amelyek megsértik az eddigi nemzetközi konszenzust, amely kizárta
vallási, ideológiai, valamint politikai jelképeknek a tábor területén történő
elhelyezését.
A már hosszúra nyúlt konfliktus a lengyel kormányt is aggodalommal tölti el,
jóllehet nem sok lehetősége van arra, hogy beleavatkozzon az eseményekbe: a lengyel
állam és a Vatikán közötti konkordátum értelmében ugyanis a katolikus jelképek a
római katolikus egyház védelme alatt állnak.
A lengyelországi katolikus egyház viszont nehezen szánja rá magát komolyabb
lépésekre, jóllehet a "keresztvetők" ideológusai – köztük a már
éhségsztrájkot is folytatott Kazimierz Switon, volt parlamenti képviselő – nyíltan
a "Lengyelország a lengyeleké" kirekesztő elvet hirdetik. Jozef Glemp bíboros,
lengyel prímás az elmúlt héten még kiállt az ultrakatolikus és antiszemita
nézeteket valló, a "Pápakeresztet védő" csoportosulás mellett. A prímás
nehezményezte azt is, hogy az izraeli kormányzat két tagja nem hivatalos
megbeszélésen arra kérte Lengyelország nagykövetét, hogy a lengyel kormány
segítsen minél előbb megoldást találni a konfliktus megszüntetésére. Az egyházfő
szerint ezzel beavatkoztak Lengyelország szuverenitásába. Glemp legutóbbi
nyilatkozatában viszont már felszólította az érdekelt feleket, hogy a haláltábor
területén vessenek véget a keresztek felállításának.
Mások határozottabb véleményt fogalmaznak meg: Henryk Muszynski érsek például
fontosnak tartja, hogy az egyház sikeres párbeszédet folytasson a zsidósággal. Az
érsek szemrehányást tett a szélsőséges katolikusoknak viselkedésükért, és
javasolta a keresztek eltávoltását olyan helyre, ahol senkit nem zavar az ottlétük.
A lengyel kormány a keresztek erőszakos eltávolítását "kommunista eljárásnak"
tartja, ezért az ügy békés rendezése érdekében javasolja, hogy az összes keresztet
helyezzék át a közvetlenül a tábor mellett lévő magántelekre, így állítva
emléket a náci megszállók által itt meggyilkolt 152 lengyel katolikusnak.
A lengyeleknek meg kell érteniük, hogy a zsidók számára Auschwitz
ugyanolyan jelkép, mint számukra Katyn – írja a Rzeczpospolita cím? lengyel lap. Az
auschwitzi haláltábor felszabadításának 50. évfordulója alkalmából megtartott
közvélemény-kutatásból kiderült: a lengyelek alig 8 százaléka tudta, hogy a
haláltábor áldozatai többségükben zsidók voltak, míg a megkérdezettek fele
szerint főként lengyelek haltak ott mártírhalált. A történelmi tények szerint az
auschwitzi áldozatok 90 százaléka volt zsidó – olvasható a lengyel konzervatív
lapban.
1998. 08. 15. (II/33)
