hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Magyarok a háború árnyékában
A kárpátaljai hétköznapok és a nagypolitika viharai

2015. 05. 14.
Az elmúlt hónapok bulváros híradásaival szemben nem fenyegeti szociális katasztrófa a kárpátaljai magyarokat. Egyelőre. A helyiek szerint éppen azért lenne fontos reális képet festeni a helyzetükről, hogy akkor és olyan módon nyújthasson számukra támogatást az anyaország, amikor és ahogyan az valóban segítség lesz. Kárpátaljai riportunkból ezen kívül az is kiderül, hogy miként lehet megélni 15 ezer forintnak megfelelő pedagógusi fizetésből, és vajon mi lehet Putyin célja Ukrajnával.

„Az lenne most a legnagyobb segítség, ha Magyarországról minél többen jönnének ide kirándulni, nyaralni, és magyar szállásadóknál, illetve éttermekben költenék el az erős magyar forintot” – a kárpátaljai magyarság helyzetére részleteiben is rálátó forrásunk mondja ezt, miközben a térség számos kiváló vendéglőjének egyikében vacsorázunk. Szavai elsőre furcsán hatnak, több okból is. Egyrészt, odahaza, akinek csak megemlítettem, hogy Kárpátaljára készülök, aggódva méregetett, és kérte, hogy nagyon vigyázzak magamra – hiába mondtam, hogy nem a magyarlakta területektől több mint ezer kilométerre fekvő frontra megyek. Másrészt, a forint és az erős szavakat ritkán hallja az ember ugyanazon mondaton belül. Az igényesen berendezett vendéglő hétfő estéhez képest komoly forgalma ugyanakkor valóban azt jelzi, hogy a helyiek nem osztják a magyar­országi félelmeket; a háromfős kiadós vacsora után kihozott alig négyezer forintos számla láttán pedig az ember már tervezgeti is a hosszabb kárpátaljai kirándulást.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy az itt élők – legyenek azok a 160 ezresre becsült magyar kisebbség vagy az ukrán többség képviselői – irigylésre méltó helyzetben lenné­nek. Interjúalanyunk szerint azonban a kiürült boltokról, hiper­inflációról, szinte már az éhhalállal küzdő magyar kisebbségről szóló otthoni híradások fals képet mutatnak a valóságról. Ami azért is káros, mert ha folyamatosan farkast kiáltanak, akkor fennáll a veszélye annak, hogy mire való­ban szükség lenne a segítségre, elfogy a lendület. Márpedig baj lesz, hiszen a gáz árát hétszeresére, az egyéb közműdíja­kat is jelentősen emelték Ukrajnában, ami a következő télen komoly terhet jelent majd a háztartások számára. És bár a boltokban – miután a gyengülő hrivnya miatt pánikszerű felvásárlási hullám indult – ma már ismét mindent lehet kapni, a nemzeti fizetőeszköz nem erősödött vissza az eredeti szintre. „Az anyaországiak lelkes adakozók, a rossz hírek láttán szinte verseny indult, hogy melyik szervezet vagy önkormányzat mennyire támogatja az itt élőket. De a magyarlakta települések nem mindig tudnak mit kezdeni a sok kéretlen adománnyal, és jobb híján az otthonról hozott drága élelmiszert is sokszor úgy osztják szét, hogy az is kap belő­le, aki nem rászoruló. Ráadásul van olyan település, amelyik már több mint tízmillió forintot kapott, és van olyan, amelyik szinte semmit” – magyarázza interjúalanyunk, aki szerint az sem lenne baj, ha nemcsak a magyaroknak, hanem az ukránoknak is jutna a magyarországi segélyekből.

Azt mondja, az sem használ a kárpátaljaiaknak, ha az otthoni sajtóban mindig csak arról esik szó, hogy a magyarok menekülnek a sorozás (pontosabban a legutóbbi időkig csak mozgósítás) elől. Az ukránok sem akarnak harcolni, ők sem látják a háború értelmét, és ha módjuk van rá, kibújnak a kato­nai szolgálat alól. „Nem etnikai alapon hívják be a magyaro­kat, akik közül eddig kevesebb mint százan kerültek a keleti hadszíntérre – többnyire hivatásos vagy szerződéses katonák, rendvédelmi dolgozók –, és négy magyar halálos áldozatról tudni. Ráadásul elvileg van lehetőség fegyver nélkü­li polgári szolgálatot kérni, csak ezért meg kell küzdeni” – mondja forrásunk, aki szerint Ukrajnában sem tudják még csak megtippelni sem, hogy meddig tart a háború. Szerinte Putyin célja az, hogy egy jegelt, de napirenden tartott konfliktussal megakadályozza Ukrajna nyugati integrációját – elvégre az Európai Uniónak nem hiányozna egy újabb Ciprus. „Úgy tűnik, hogy az ukránok is beárazták már az elhúzó­dó feszültséget, ugyanis a minszki megállapodással befagyasztott fronttól nyugatra egy Maginot-vonalhoz hasonló erődítményrendszert kezdenek építeni. A tavaly ilyenkor még ősi ukrán földnek nevezett Donyecket egyre többen feláldozhatónak vélik” – fogalmazott interjúalanyunk.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!