hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vesztőhelyek és menedékek
Zsidó munkaszolgálat Magyarországon a második világháború alatt

2014. 08. 07.
A munkaszolgálat históriája a magyar zsidóság második világháborús szenvedéstörténetének sajátos és ellentmondásos fejezete. A haza fegyveres védelméből való kizárás a zsidók társadalmi kirekesztésének egyik döntő lépése volt. A zsidó férfiakat kollektívan megbízhatatlannak bélyegezve fegyver nélküli munkaszolgálatra kényszerítették. A rendszer Magyarország háborúba sodródásával egyre radikalizálódott. A honvédségben rutinná vált a besorozott zsidók megalázása, bántalmazása és kifosztása. Végül a keleti fronton és a háború végén az úgynevezett halálmenetek során a fizikai megsemmisítés egyik módjává is vált, közvetlenül vagy közvetve tízezrek pusztulását okozva. A német megszállás után azonban ugyanez a rendszer sokak számára a megmenekülés lehetőségét jelentette. A magyar holokauszt minden tizedik áldozata a honvédség sorállományú tagjaként veszett oda. Ugyanakkor a munkaszolgálatra kényszerített mintegy kétszázezer magyar zsidó férfi nagy többsége végül elkerülte a deportálást és túlélte a háborút.

A második világháború küszöbén Európa számos országában kizártak a fegyveres katonai szolgálatból olyan társadalmi csoportokat, akiket politikai vagy ideológiai szempontok alapján a haza fegyveres szolgálatára méltatlannak bélyegeztek. Az éleződő háborús hangulat Közép- és Kelet-Európában egyre keményebb kisebbségellenes fellépéshez vezetett. A német befolyási övezetbe kerülő valamennyi államban – Finnország kivételével – számos politikailag megbízhatatlannak tekintett kisebbségi csoport tagjait zárták ki a hadsereg­ből. Ilyen sorsra jutott Romániában a magyarok, bulgárok és ukránok többsége, Bulgáriában a törökök, a (muszlim szláv) pomákok és a görögök. Magyarországon ebbe a kategóriába tartoztak egyes nemzeti kisebbségek (elsősorban az „ősellenség” szerbek és románok, de a háború utolsó szakaszában a romák is), a baloldaliak és a fegyverforgatást vallási okokból elutasító kisegyházak tagjai (adventisták, pünkösdisták, Jehova tanúi, nazarénusok). A zsidók mindenütt az ellenségkép központi elemét alkották, ezért nem lehettek a fegyveres erők tagjai. A magyar kormány 1939-től kezdve fegyvertelen katonai alakulatokat hozott létre „megbízhatatlannak” tekintett állampolgáraiból. A háború végére több száz­ezren szolgáltak ilyen egységekben.

Jelentős különbség, hogy míg a rendszer többi célcsoportjával szemben a megkülönböztetés szelektíven érvényesült, a fajvédelmi törvények alapján zsidónak tekintett férfiakat kivétel nélkül munkaszolgálatra kötelezték.

A rendszer az előzetes tervezés során és létrehozása pillanatában nem irányult kifejezetten valamelyik kisebb­­sé­gi csoport ellen. A háborús válság és a ma­gyar kisebbségpolitika radi­kalizálódása következtében azonban egyre inkább diszkriminatív jellegű­vé vált. Magyarország volt az egyetlen állam, amely a munkaszolgálatosokat a frontra küldte és arcvonalszolgálatra alkalmazta. A döntés mögött húzódó antiszemita szándékok ellenére sohasem volt központi politikai cél a kivezényelt munkaszolgálatosok elpusztítása. A rend­szer a leggyilkosabb periódusaiban (1942–1943 és 1944–1945) sem tekinthető a szisztematikus népirtás integráns részének. Ugyanakkor a munkaszolgálatosok rendkívül súlyos veszteségeiért a háborús körülmények mellett a magyar honvédséget átható antiszemitizmus is felelőssé tehető.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!