hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szomszédaink az atomveszélyről

2011. 04. 07.
A fukusimai atomerőmű balese­téből származó radioaktív jód – rendkívül kis mértében ugyan, de – kimutathatóvá vált Európában és Magyarországon is, ám ennek sugárvédelmi, egészségügyi következménye egyáltalán nincsen – jelentette be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója az elmúlt hét végén. Összeállításunkban azt vizsgáljuk, hogy vajon hazánk szomszédai is ennyire bizakodóak-e.

Románia
Románia fölé érkezett az a radioaktív felhő, ami a japán Fukusima atomerőműben tapasztalt robbanásokkor keletkezett – írta a román sajtó nagy része az elmúlt héten. A román kutatók szerint a részecskék egyelőre 2500 méter magasságban vannak, így nincs ok aggodalomra, ellenben ha esne az eső, a radioaktív részecskék bekerülnének a földbe, vízbe, így az emberi szervezetbe is. A szakértők szerint két-három nap alatt mennek át a felhők az ország fölött. Egyelőre nincs ok aggodalomra – állítják a kutatók, akik naponta vesznek víz- és talajmintákat, majd ellenőrzik laboratóriumban. Véleményük szerint az lenne veszélyes, ha magas lenne a cézium-137, illetve a jód-131 részecskék koncentrációja, ugyanis a cézium bekerülve az emberi szervezetbe 30 éven át radioaktív marad, míg a radioaktív jód csak pár napig.

Szlovákia
A hivatalok nyomatékosan állítják, hogy semmilyen veszély nem fenyegeti a lakosságot. Külön felhívják a figyelmet, hogy az interneten terjedő figyelmeztető e-mailek, amelyek szerint bizonyos ételeket ne együnk, illetve ne menjünk ki esőben, teljességgel megalapozatlanok, és csak felesleges hisztériát keltenek. Megemelkedett radioaktivitás, sugárzás nincs, illetve mérhetetlen. Egyedül a jód-131-es izotóp jelent meg valóban nagyobb mennyiségben a légkörben és az esővízben a március 28–30-ig terjedő időszakban, de „ha az ebben az időszakban mért megemelkedett érték maradna akár egész évben is, még akkor is a lakosságot megterhelő hatása százezerszer kisebb lenne, mint az az érték, amelynél valamilyen óvintézkedést kellene hozni, mint például a jódprofilaxis” – írják.

Ukrajna
A hivatalos vélemények szinte ugyanazok, mint más országokban, de érdekes adalékkal is szolgált a témában az ukrán bulvársajtó. A japán erőmű tulajdonosai csernobili likvidátorokat keresnek munkavégzés céljából a japán erőműbe. Egynapi bér ötezer dollár – jelenti a francia L’Express újság. A csernobili erőmű stratégiailag annyira fontos feladatnak számít Ukrajnában, hogy a finanszírozásáról egy külön sor szól az ukrán költségvetésben. Az ukrán belügyi alakulatok, amelyek őrzik az objektumot, ezt egy megállapodás keretében teszik, melyet évente meghosszabbítanak. Mellesleg az a hadnagy, aki 1,5 évig az atomerőmű őrzését látta el, havi 1600 hrivnyát kap, plusz 700 veszélyességi pótlékot, és még 300-at étkezésre. Összehasonlításul egy ott dolgozó takarító 3500 hrivnyát visz haza.
Szlovénia
A hatóságok nem terveztek sugárvédelmi intézkedéseket. Úgy ítélték meg a helyzetet, hogy az ország fölé érkező radioaktív felhő kellően híg ahhoz, hogy ne legyen az egészségre ártalmas. Interneten terjedt ugyan egy Olaszországból érkező felhívás, amely arra kérte a lakosságot, hogy ne tartózkodjon a szabadban, illetve ne fogyasszon zöldségféléket, de ezt rémhírnek tartják a hatóságok.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!