„Nálunk Nagykállón hatalmas a pánik, rettegnek a romák. Az asszonyok közül sokan éjszakánként összegyűlnek, együtt alszanak, a férfiak pedig járőröznek, kaszával, kapával, fejszével vannak felszerelkezve. Aki mégis lefekszik, annak is ott van az ágya mellett a balta” – mondta el a Heteknek egy helybeli lakos. Hozzátette: az a hír terjedt el, hogy tetovált vállú férfiak fekete terepjáróval járják a romák lakta utcákat, mintegy felderítve a környéket. A félelem nemcsak a Kislétától alig húszt kilométerre fekvő Nagykállón tapasztalható, hanem szerte Szabolcsban.
A két héttel ezelőtt elkövetett gyilkosság a kilencedik volt abban a tavaly júliusban indult sorozatban, amelyet a rendőrség az azonos kriminalisztikai jegyek alapján egy nyomozáson belül kezel. Egyes esetekben csak rálőttek romák házaira, máskor viszont kíméletlenül kivégezték a szerencsétlen áldozatokat. A Kislétán meggyilkolt, negyvenöt éves Balogh Mária a sorozat hatodik áldozata volt. Tizenhárom éves lánya szerencsére csak a sérültek számát gyarapította. őt egyébként már felébresztették a mesterséges altatásból, ám rokonai szerint csak arra emlékszik, hogy rájuk törték az ajtót, következő emlékképe pedig az, hogy rokonai megtalálták, és akkor hallotta meg azt is, hogy az édesanyja meghalt.
A romagyilkosságok elkövetőit egy százfős nyomozó és húszfős elemző csoport igyekszik megtalálni. A bejelentések, a rögzített telefonbeszélgetések, illetve az autópálya-kamerák felvételei alapján több mint négymillió információt kell megvizsgálniuk.
A nyomozásban közreműködik a Draskovics Tibor igazságügy-miniszter által létrehozott, tapasztalt rendőrökből álló Vének Tanácsa. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes – aki életvédelmi nyomozóként többek között sikeresen derítette fel a Farkas Helga-ügyet, elfogta Magda Marinkót és a Bene–Donászi párost – a Heteknek elmondta, kollégáival a következő két hétben az összes eddigi helyszínt végigjárják, valamint átolvassák az ügy aktáit. Céljuk, hogy tapasztalataikkal, javaslataikkal támogassák a nyomozókat. Hozzátette: a „közepesen nyomgazdag” helyszíneken a rendőrök találtak olyan adatokat, amelyek segíthetnek a megoldásban, ám ezekről nem kívánt beszélni. „A sorozatelkövetésekre jellemző, hogy minél több eset van, annál nagyobb az esély, hogy elfogjuk az elkövetőt. Ez egy versenyfutás az idővel, hiszen ha a meglévő adatok alapján sikerül ezt megtenni, azzal emberi életeket mentünk meg. Ha viszont újabb gyilkosságra kerül sor, akkor a nyomok száma gyarapodik” – mondta Kovács Lajos. Szerinte három-négy elkövetőnél nem beszélhetünk többről, akik mindenképpen dörzsölt, előrelátó, keményen rasszista személyek, akik előzetes helyismerettel rendelkeznek, nem ad hoc módon választják a helyszíneket. Úgy tűnik, hogy egyre gátlástalanabbá válnak, elkapta őket a hév, hiszen először csak a házakra lőttek, azóta viszont könyörtelenül gyilkolnak férfiakat, nőket és gyerekeket.
A gyilkosságok az északi országrészben történtek, és egyes magyarázatok szerint ezzel be lehet határolni, hogy nagyjából hol élhetnek a keresett személyek. Túl közel ugyanis nem lakhatnak a helyszínekhez, mert az veszélyes lenne, de két óránál többet sem utazhatnak, mert az feleslegesnek tűnik. Kovács Lajos szerint ez egy reális verzió, amely alapján Miskolc vagy Eger környékéről érkezhetnek a gyilkosok.
Az egykori főnyomozó arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a csoport egysége megbomlott, akkor az a személy, aki esetleg nem ért egyet a válogatás nélküli gyilkolással, szintén veszélyben lehet: társai megpróbálhatják örökre elhallgattatni. „Ebben az esetben az életét csak úgy mentheti meg, ha feldobja a társait. Ha nem ő húzta meg a ravaszt, akkor esetleg büntetlenséget is kaphat, a tanúvédelmi program és a százmillió forintos nyomravezetői díj révén pedig új életet kezdhet. Ez is egy reális lehetőség” – fogalmazott a nyugalmazott ezredes.
Az ügyben megszólalt Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint robbanásig feszült a helyzet Magyarországon a romagyilkosságok miatt. Mint mondta, a gyilkosságsorozat nem cigányügy, egész Magyarország stabilitását érinti. Hozzátette: a romák megvédése becsületbeli ügy, az egész társadalomnak szolidaritást kell vállalnia a cigány közösséggel. (S. I.)