hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nyelvében haldoklik a nemzet
A szitkozódásban élen járunk

2009. 03. 15.
Nyelvében él a nemzet – ha szó szerint vesszük a szállóigét, a magyarok káromkodási szokásaiban megtalálhatjuk minden nyomorúságunk eredőjét. A „kötőszavas” beszéd elterjedése világjelenség ugyan, de nálunk ezt tovább súlyosbítja a„hungaropesszimizmus” és a sajátos átkozódási kultúra.

A káromkodás, a szitkozódás nem más, mint az erőszak egyik megnyilvánulási formája, a verbális agresszió része. Szabó Éva pszichológus szerint a megalázó szitkok hatásmechanizmusára jellemző a hatalomgyakorlás: bizonyos esetekben lebénítják, befagyasztják a megcélzott fél kommunikációs képességeit, megtörik akaratát. A legelterjedtebb azonban a teljesen öncélú trágár beszéd, amikor egyszerűen megszokásból vagy mondandójuk nyomatékosítására használják a vulgáris kifejezéseket az emberek.

Balázs Géza nyelvész nem tud olyan összehasonlító kutatásról, amelyek a különböző népek káromkodási szokásait vizsgálná. „Előítéletek, hétköznapi megfigyelések viszont vannak arra nézve, hogy léteznek úgynevezett káromkodósabb népek, s ezek alapján előkelő helyen áll a magyar” – állítja a professzor. Ezek a hétköznapi megfigyelések azt igazolják, hogy az angolhoz vagy a némethez képest a magyar sokkal változatosabb, „képiesebb” káromkodásokat ismer, de elismerik, hogy az olasz és a jiddis is egyaránt kacifántos káromkodásokra képes. Viszonylag egységesen körvonalazódik még, hogy a blaszfémia, azaz az istenkáromlás tekintetében az élen járunk, a lengyelek, az angolok, a franciák, a dánok és a svédek mind tartózkodnak Isten szidalmazásától.

Mindezeken túlmenően Balázs Géza szerint a magyarok káromkodásában van valami, ami máshol nem jellemző, amit egy szóval „hungaropesszimizmus”-nak nevezhetünk. Minden kutató, aki a magyar kultúrával kívülről foglalkozik, észrevette, hogy állandóan panaszkodnak a magyarok. Balázs Géza szerint kétségtelen, hogy a magyarok szitkozódása, káromkodása, illetve pesszimisztikus lelkülete között összefüggés van. „A ma­gas öngyilkossági ráta, az alkoholizmus és ezen belül a magyarokra oly jellemző töményszesz-fogyasztás mellé én az erősebb káromkodási hajlamot is odavenném, mint egyfajta önsorsrontó törekvést” – fogalmaz a nyelvész, aki szerint a nyelvhasználat egyben cselekvés is: a nyelvnek van világot megváltoztató képessége. A nyelvhasználatunkkal egyformán tudunk szeretetet sugározni vagy megalázni és megbélyegezni másokat – például szitokszavak segítségével.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!