Ű
Fotó: Somorjai László
A kínai hírzárlat miatt a tényleges helyzet nehezen látható át, annyit
azonban tudni lehet, hogy a március 10-én kirobbant és azóta gyűrűző
összecsapások során – a száműzetésben lévő tibeti kormány szerint – legalább 130
ember vesztette életét, és több mint ezer személyt tartóztattak le. A hivatalos
kínai források természetesen cáfolják ezt a hírt, mint ahogy azt is, melyet a
Lhaszából Katmanduba érkezett turisták osztottak meg a világgal. Eszerint
Tibetet péntek óta zárva tartják a külföldiek előtt, és mivel rendkívüli
állapotot vezettek be, azóta gyakorlatilag kijárási tilalom van érvényben.
„Az emberi jogok nem ismernek országhatárokat. Mindnyájan Isten teremtményei
vagyunk, felelősséggel tartozunk egymásért. Mivel történelmünk során nekünk is
folyamatosan harcolnunk kellett az alapvető szabadságjogokért, fontos
odafigyelnünk rá, hogy a világ legnépesebb, feltörekvő országa hogyan bánik a
polgáraival. A két ország közötti jó viszony, a kínai–magyar gazdasági
kapcsolatok miatt még nem kell némának maradnunk és szemet hunynunk az
embertársainkat ért bántalmazások felett” – mondta el lapunknak Balog Zoltán,
aki meg van róla győződve, hogy a szabad világnak felelőssége van a kínai
emberek méltóságának a védelmét illetően is.
A képviselő ugyanakkor nem támogatja a sportünnep bojkottját, mert szerinte az
olimpia lehetőséget nyújt arra, hogy „belássunk az eddig eltakart sarkokba, és
egy általános nemzetközi nyomásgyakorlással talán jobb belátásra bírhatjuk a
kínai felső vezetést”. Hogy konkrétan milyen eszközökkel lehet egy ilyen
helyzetet létrehozni, Balog a civil szervezetek akcióit, tiltakozásokat és a
kinyilvánított vélemények illetékes szervekhez továbbítását jelölte meg.
2008. 04. 04. (XII/14)
