Az Országgyűlés múlt hétfőn 184 igen, 131 nem és 11 tartózkodás mellett
fogadta el a törvénymódosítást. Gyurcsány Ferenc még augusztus 31-én, a Magyar
Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a
kormány a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítását kezdeményezi a vallási,
nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt
kisebbségben lévő személyek védelmében. E szerint a jövőben a személyhez fűződő
jog megsértésének számít, ha valaki az említett csoportokra vonatkozóan sértő
módon nyilvánul meg a nyilvánosság előtt.
Akkor is pert lehetne indítani, ha nem meghatározott és beazonosítható személy
ellen irányul a jogsértés, hanem egy társadalmi csoport ellen – közölte Bárándy
Gergely.
A szocialista képviselő megjegyezte: a módosítás után nemcsak a sérelmet
szenvedettek, hanem az érdekeiket képviselő civil szervezetek is indíthatnak
pert, akik aztán a megítélt összeget kiemelt közhasznú társaság javára
ajánlhatják fel. Mivel a szocialisták csak úgy tudtak dűlőre jutni koalíciós
partnerükkel, hogy a módosítás irányát a büntetőjog területéről a polgári jog
irányába fordították, Bárándy szükségesnek érezte hozzátenni: a parlament
alkotmányügyi bizottsága már tárgysorozatba vette a Büntető Törvénykönyv (Btk.)
olyan módosítását, amely két év szabadságvesztéssel büntetné a gyalázkodást. Ezt
szorgalmazza egyébiránt a Mazsihisz és az Országos Cigány Önkormányzat is.
Maroknyi ultraliberális
„Szó sincs róla, hogy az SZDSZ beadta volna a derekát. Egyszerűen most
született meg az a jó megoldás, amely számunkra is elfogadható volt” – mondta a
Heteknek Hankó Faragó Miklós, hogyan is sikerült közös nevezőre jutniuk az
MSZP-vel. A liberális honatya szerint csupán azzal a lehetőséggel éltek, amit az
Alkotmánybíróság (AB) is megerősített, nevezetesen, hogy a személyiségi jog
büntetőjogi védelme nem fokozható ugyan tovább, de más jogágak, így a Polgári
Törvénykönyv területén fellelhetőek még megoldások. Bárándy Gergely szintén úgy
vélekedik, hogy a Ptk. gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása összhangban van
az alkotmánnyal és az Alkotmánybíróság határozataival. A markáns ellenvéleményt
megfogalmazó jogvédőkről pedig csak annyit tartott érdemesnek megjegyezni, hogy:
„maroknyi ultraliberális ember” nevében szólnak megdönthetetlennek tűnő
jogértelmezéseket.
2007. 11. 16. (XI/46)
