hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kádárista reflexek
Interjú Bozóki Andrással, az első Gyurcsány-kormány kultúráért felelős miniszterével

2007. 03. 28.
Blogjában panaszkodott arról, hogy Szabó István Oscar-díjas filmrendező az Ön háta mögött kérte meg a miniszterelnököt: hadd maradhasson felesége a Nemzeti Filmarchívum vezetője. Ennyire érzékenyen érintette az ügy?– Személyesen nincsenek negatív érzéseim se Szabó Istvánnal, se mással szemben. Egyszerűen ragaszkodtam bizonyos demokratikus alapelvekhez, törvényes előírásokhoz, amelyek kimondják, hogy ha valakinek lejárt a mandátuma, akkor a helyére pályázatot kell kiírni.



Fotó: Somorjai L.

A demokrácia arról szól, hogy a pályázattal elnyert tisztségeket csak egy
időszakra tölti be az ember. A törvény mindenkire vonatkozik. Úgy gondoltam,
hogy ebben is példát kell mutatni a Kádár-korszakhoz képest, amikor a jeles
művészek, alkotók, írók, rendezők egyszerűen elmentek Aczél Györgyhöz, és ott
négyszemközt megbeszélték, hogyan alakuljon a magyar kultúra irányítása. Minden
tekintetben szakítani akartam ezzel a politikai kultúrával és paternalista
kulturális irányítással, de úgy vettem észre, hogy vannak olyanok, főleg az
idősebb generációban, akik reflexszerűen a régi korszak érdekkijáró rendszerében
gondolkodnak, e szerint mennek el vagy a miniszterhez, vagy akár a
miniszterelnökhöz is.

Hogyan minősítené a miniszterelnök eljárását?

– Egykori érintettként nem lenne helyes, ha minősíteném. Jogi értelemben a
miniszterelnök bármilyen, kormányt érintő ügyben eljárhat, bármilyen ügyet
magához vonhat. Indokait nem köteles megosztani a beosztottjával. Kapcsolatunk
kölcsönös bizalmon és együttműködésen alapult, ezért is lepődtem meg rajta.
Éppen ő beszélt arról az MSZP februári kongresszusán, hogy határozottabb
szakításra van szükség a kádárizmussal, annak politikai kultúrájával. Nem lehet
egyszerre igent mondani a demokráciára és a Kádár-rendszerre. Miniszterként
magam is ezt képviseltem. A kulturális intézményrendszer finanszírozásában
például még nem fejeződött be a rendszerváltás. Azok az intézményvezetők, akik a
régi rendszer privilégiumait élvezték, nem nézték jó szemmel reformszellemű
próbálkozásaimat, és nyilvánvalóan az MSZP sem akart frontot nyitni velük
szemben a választási kampány idején. Fontos volt számukra, hogy ebben az
időszakban ne legyenek konfliktusaik mondjuk Szinetár Miklóssal, Szabó Istvánnal
vagy Petrovics Emillel.

Milyen átjárás, összefüggés van vagy kellene hogy legyen a politika és a
kultúra között? Melyik dominálhat a másik fölött?

– Egyfelől létezik a politikai kultúra, amely meghatározza, hogy egy ország
milyen gyakorlatokat, szokásokat sajátít el, és a politikáját, közügyeit hogyan
intézi. Másfelől pedig van kulturális politika, amelyik nem független az
előzőtől, és azzal foglalkozik, hogy meghatározza a hosszú távú kulturális
programokat és fejlesztéseket, illetve hogy rendezze azokat a kulturális
konfliktusokat, amelyek időről időre megjelennek. Milyen legyen például az
intézményfenntartásra és az új programok finanszírozására fordítandó pénzek
aránya? Magyarország kulturális intézményrendszerét tekintve nagyon gazdag
ország, Budapesten és a vidéki városokban is rengeteg színház, mozi van, de a
kultúra nagyrészt továbbra is állami finanszírozástól függ, és ezért újra és
újra komoly konfliktusokkal terhelt terület. A demokratikus politikai kultúra
segíthet abban, hogy a kulturális politika sikeres legyen.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!