hetilap

Német László

Ön szerint hogyan sikerült az egyházi ingatlanok ügyének rendezése
hazánkban?

– A második világháború utáni magyar kormány megfosztotta a katolikus
egyházat minden olyan gazdasági lehetőségétől, amely szabaddá tette volna a
működését. A rendezés felé 1990-ben a vallásszabadságról szóló törvény volt az
első lépés, és ennek egy logikus következménye volt a Szentszékkel kötött
egyezmény. A katolikus egyház egyébként nem kapott vissza semmiféle
termelőeszközt, nem kaptunk forrásokat, amelyek az általunk visszaigényelt
intézményeknek a működését garantálták volna. Függetlenül ettől örültünk, hogy
újból elkezdhettünk részt venni a fiatalok nevelésében, az ország szociális
életében. Az intézmények működéséhez azonban kellenek anyagi források. A
visszajuttatott épületek többsége annyira le volt robbanva, hogy nehéz
milliárdok kellettek a helyreállításukhoz.

A rendszerváltás idején a katolikus egyházban volt egy várakozás, hogyha
visszakapja az anyagi javait, akkor lehetősége nyílik társadalmi súlyának és
befolyásának visszaszerzésére is. Ön szerint sikerült ezeket a célokat
megvalósítaniuk?

– Az elmúlt tizenhat évben sok minden nem úgy történt, ahogyan vártuk. Abban
a tekintetben, hogy az általunk hirdetett értékeket érvényesíteni is tudjuk,
jelenleg sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, mint a korábbi évszázadokban. Másik
részről az embert akkor tisztelik, ha megmutatja, hogy mi és ki. A katolikus
egyháznak hatalmas kihívást jelent, hogy úgy mutassa be magát a magyar
társadalomnak, hogy azt az emberek el tudják fogadni.

Mi a véleménye az SZDSZ azon felvetéséről, hogy az egyházak tartsák el
papjaikat?

– Ha a Magyar Állam visszaadja azt, ami a miénk volt, amit az évszázadok
folyamán kaptunk, és nem loptunk, akkor leülhetünk arról beszélni, hogy
akarunk-e más támogatást. Ha mindent vissza kellene adnia az államnak, az többe
kerülne a magyar adófizetőknek, mint amennyibe a vatikáni szerződésben vállalt
állami kötelezettségek kerülnek.

Önök szükségesnek tartják-e a vatikáni szerződés módosítását?

– Nem zárkózunk el ettől, de ennek megvan a hivatalos módja. A szerződésben
meg van nevezve egy úgynevezett egyeztető bizottság, amely ennek fóruma. Ez a
bizottság két éve nem ülésezett, ugyanis a mostani kormány minden lehető módon
elkerüli azon kötelezettségét, hogy kinevezze a bizottság tagjait. Erdő Péter
bíboros úr már személyesen is többször kérte Hiller István miniszter urat, hogy
lépjen az ügyben. De egyébként sem a pénz a legfontosabb, hanem az elvek, amik
mögötte vannak. Számunkra a szerződés alapgondolata a legfontosabb, nevezetesen
az egyház szabad működése.

Mi a katolikus egyház küldetése a mai Magyarországon?

– A magyarországi egyház által megörökölt struktúrát, plébániákat,
egyházmegyéket, iskolákat és más intézményeket továbbra is fenntartjuk. Egyik
célunk ezek megreformálása, ami nem kis feladat. De az igazi egyházi küldetést
az evangélizáció jelenti. Ezt kell megragadnunk, és az adott ország – esetünkben
Magyarország – adottságaihoz és lakóihoz alakítanunk.

Sólyom megkerülte a kormányt a vatikáni szerződés ügyében

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek